Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

1848 májusában már a polgári átalakulás tartotta lázban a várost. A május 19-én kelt tudósítás szerint „társas életünket politicai színezet jellemzi”. Mindez nem jelentette azonban a színészet háttérbe szorulását - erre a fegyveres szabadságharc kitörése után került sor, amikor a társaságok többsége feloszlott, s a színészek javarésze honvédnek állt.

A veszprémi közönséget az ekkor már Veszprémben tartózkodó Heté- nyi József és társulata szórakoztatta.246 A társulat törzsét maga a család alkotta: Hetényi József, Hetényi Gyula, Hetényi Antónia, Hetényi Laura és Hetényi Amália. Az igazgató, valamint Hetényi Gyula és Laura a főbb szerepekben játszottak. Laura énekes színészként a társulat egyik oszlopa volt.247

Míg Chiabay az Izer vendéglő nagytermét bérelte248 249, addig az öt követő Hetényi József249 a Stingli vendéglő „teremében” - a későbbi Koronában, az 1990-es években Gourmandia Étteremben, a mai Hungária Étterem épületegyüttesében250 - lépett fel május derekától július elejéig, változatlan helyárak (10, 20 ezüstkrajcár) mellett, este fél nyolckor vagy nyolc órakor. Sőt, nyáron színkört építtetett föl az ún. „Belvárosi püspöki kertben” (a mai Petőfi Színház előtti parkban) és jó idő esetén ott tartották az előadásokat. Ujfalussy Sándor251 rendező nem követte Chiabayt,

246 Vilmái Ede: Veszprém, május 19. = Életképek 1848.1. 25. sz. (június 4.)

247 Hetényi Laura (1831-1874) életrajza szerint gyermekszínészként 1854-ben Miskolcon lépett fel apja társulatában. Vö. SZÉKELY 1994. 301. - 1848. évi veszprémi fellépése új adat, hiszen ezzel gyermekszínészi szereplését korábbra tehetjük. Azt is tudjuk, hogy Hetényi Laura ezt megelőzőleg is fellépett. 1846 nyarán Balatonfüreden már főszerepben játszott a Falusi lakodalom c. vígjátékban és más darabokban. Vö. HUDI 2008. 80-81.

248 Minthogy Francsics 1848. évi naplójában a Nap vendégfogadót említi, az Izer vendéglő feltehetőleg nem azonos vele, kivéve, ha a Nap fogadót az Izer nevű kocsmáros bérelte. FRANCSICS 2001. 177. A veszprémi vendéglősök működésének feltárása a várostörténeti kutatás feladata lehet.

249 Hetényi József (1795-1872) színész, az egyik legjelentősebb vidéki színigazgató. 1820-ban lépett a pályára, 1868-ban vonult vissza. Magas termete és kitűnő hangja miatt hősi szerepeket, az 1840-es évektől apaszerepeket játszott. Az 1830-as évek közepétől vezetett vidéki társulatokat, amelyek a Dunántúlon és az Alfóldön is felléptek. Felesége Makriovszki Róza, ismert gyermekeik: Jozefa (1826-1847), Laura (1831), Antónia (1841), Amália (Törökné Hetényi Amália, 1845-ben már gyermekszínész) Vö. SZÉKELY 1994. 300-301., 815., Jozefára, aki 1833-tól szerepelt színpadon: KERÉNYI 2000. II. 1408. Hetényi Emília, Gyula és József is a gyermekük volt, s a színészi pályát választotta.

250 Az épület a mai Megyeház tér északnyugati felén található, falán Petőfi veszprémi tartózkodását bronz emléktábla jelöli (Csikász Imre szobrászművész alkotása).

251 Ujfalussy Sándor színész, rendező. Életrajza nem szerepel a legújabb színészeti lexikonban. Vö. SZÉKELY 1994. 822. Ujfalussy Sándor úttörő színész, műfordító és Sáska-62-