Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

Az utolsó eló'adás Nagyságos, Tekintetes ’s minden rendű ’s rangú Ha­zafi Pártfogót” megszólító színlapjából azt is megtudjuk, hogy Baky az elmúlt négy évben - vagyis 1837-1840 között - rendszeresen látogatta a megyeszékhelyet. A következőket írta: fernes Veszprém Városa lelkes fiai ’s leányi körében négy év leforgása alatt volt szerentsém tisztelkedni, ’s az idő' alatt mértékfölötti pártfogásokban részesülni, hálám ezért örökös - de megkondult az elválás órája, sorsunk indulóra késztett, ez uttali végtisz­teletünket ily remek drámával kívánjuk bevégezni”.201 202 203 A búcsúszózat má­sik figyelemre méltó kitétele, hogy előadásait minden társadalmi réteg látogatta; a szegényebbek éppúgy, mint jómódúak; a gazdák, polgárok és nemesek egyaránt megtekinthették a darabokat. 1840-ben Baky mellett Stöger János Pécsről jött német színtársulata is szerencsét próbált Veszprémben, de az általuk előadott darabokról nem készült beszámoló.204 1 841 februáijában Stöger János Székesfehér­várról ismételten levélben kért működési engedélyt, hogy „itt ismét mu­tatványaival a’ közönséget mulattathassa”. A püspöki prefektus február 15-én kiadta az engedélyt.205 Ezzel párhuzamosan Szemin Antal is bead­ta kérelmét, de őt - arra hivatkozva, hogy Stöger német színésztársasá­gának már engedélyt adott - elutasította.206 Farsang után tehát Stöger János német vándortársulata lépett fel a veszprémi színpadon. Február 27-én a Tékozló c. darabot, 28-án Nestroy Varázs sziget c. művét adták. Március 2-án Raupach Molnár és gyermeke, 4-én Bäuerle Knakerl, [a] víg bérkocsis c. darabja ment. Március 7-én Nestroy Lumpaci vagabundus c. bohózata ment, 9-én Raimund a Szellemkirály gyémántja c. énekes szín­játékát, 11-én pedig Faust tanár varázssipkája c. bohózatot adták Stöger 201 Bizonyára Szaplonczay Mihály (megh. 1858) színész és Szaplonczayné (Szap- lonczainé) Bartha Mária lánya. Vö. SZÉKELY 1994. 724. 202 Szaplonczayné Bartha Mária színésznő, 1827 óta szerepelt színpadon, anya- és idősebb komikaszerepekben aratott sikereket. Vö. SZÉKELY 1994. 724. 203 Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Színlaptár, Veszprémi színlapok, 1840. március 15. 204 Német játékszín. Veszprém mart. 10-én... = Honművész 1841. március 25. 189­190. - A színikritikában utalnak Stöger János színtársulatának előző évi fellépésére. A levéltári kutatásokon alapuló pécsi színháztörténet szerint a német színházban 1838. szeptember-1839. április között Fridrich Blank, 1839. november 3.-1840. április 30. között Sey Ferenc, 1840. november-december között Alexander Schmidt, majd 1841. janu­ár-április között Philip Zöllner volt a direktor. MÁRFI 1998. 103-113. Valószínűleg arról lehet szó, hogy Stöger Pécsett is szerencsét próbált, de szerződést nem kapott, így szín- társulatot verbuvált, mellyel Veszprémet is felkereste. 206 VÉL Püspöki levéltár. Prefektusi iktatókönyv, 1841. Nr. 126. 2°6 VÉL Püspöki levéltár. Prefektusi iktatókönyv, 1841. Nr. 137.-51 -

Next

/
Thumbnails
Contents