Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

(Keszy) József172, Kétszeri József173, Kiss János174, Kiss Mihály175 szín­mester, Kotsisovszky Rudolf176, Pap István177 súgó, Ragályi György178, Szóló'si Sándor179 és Udvary István.180 A puszta felsorolásból is kitűnik, hogy a társulat személyi összetétele év közben megváltozott. Botos József súgó Földváron csatlakozott, Szé­kesfehérváron azonban búcsút vett a színtársulattól.181 Pakson Andrásy Alajos és Kántor Katica, Kaposváron Kiss Mihály színmester hagyta el a csapatot. Székesfehérváron Keszy József, Szabó Júlia, Udvary István és felesége jelentkezett a társulatba. Veszprémben Kotsisovszky Rudolf vált meg a társulattól - s a színészettől: a toborzó irodán beállt a Hessen Homburg Ezredbe.182 1837. november 11-én a Korona és vérpad című „szomorú játékot”, Shakespeare tragédiájának egyik változatát „türhetóleg” adták. Novem­172 Keszy József (megh. 1869) színész, színigazgató, drámaíró és -fordító. 1820-tól vándorszínész, idősebb hősöket és karakterszerepeket alakított. Vö. SZÉKELY 1994. 379. - Veszprémi fellépése nem volt ismert. 173 A kaposvári születésű Kétszery József (1809-1889) 1832-ben joghallgatóból lett színész, majd színigazgató. Kisebb karakterszerepeket játszott. Vö. SZÉKELY 1994. 380. Később is megfordult Veszprémben. 174 Kiss János (1807-1841) súgó, színész, fordító. 1831-től súgó, majd színész több je­lesebb vándortársulatnál, 1838-ban a Regélő-Honművész segédszerkesztője. Vö. SZÉ­KELY 1994. 387. 175 Kiss Mihály életrajza nem ismert. Vö. SZÉKELY 1994. 387. Talán Kiss János testvére. 176 Kotsisovszky Rudolf életrajza nem ismert. Vö. SCHÖPFLIN II. 449-450., SZÉ­KELY 1994. - Feltehetőleg Kocsisovszky Jusztin (1817-1871) színész,jó nevű színigazga­tó testvére vagy rokona lehetett. Vö. SZÉKELY 1994. 391. 177 Pap István súgó életrajza nem ismert. Vö. SZÉKELY 1994. 591-593. Más forrásból tudjuk, hogy 1834 óta súgó és segédszínész, több színházi zsebkönyv összeállítója. Vö. KERÉNYI 2000. II. 1529. 178 Ragályi György életrajza nem ismert. Vö. SZÉKELY 1994. 635. Tudjuk, hogy 1831-tól a miskolci társulat tagja volt. KERÉNYI 2000. II. 1407. 179 Szóló'si Sándor életrajza nem ismert. Vö. SZÉKELY 1994. 774. 18° Udvary István életrajza nem ismert. Vö. SZÉKELY 1994. 820. - 1837-ben Székes- fehérváron és Veszprémben játszott, azután nem tudunk róla. Felesége 1842-ben Kolozs­várott játszott. Vö. KERÉNYI 2000. II. 1649. 181 Botos (Bottos) József életrajza nem ismert. SZÉKELY 1994. 111. Csupán annyit tudunk róla, hogy zsebkönyvek szerkesztője és kiadója, 1828-tól súgó és segédszínész volt. Az 1834-re kiadott miskolci, s az 1838-ra kiadott szegedi színházi zsebkönyvet is ő szerkesztette. Vö. SZINNYEII. 1891. 1283., KERÉNYI 2000. II. 1400. 182 PAP 1838. 5-10. Az Egyetemi Könyvtárban őrzött zsebkönyv címlapjára valaki a kiadás éveként ceruzával 1837-et írt, ami téves, hiszen a műsorrendet december 30-ig tartalmazza, tehát - a kialakult gyakorlatnak megfelelően - 1838 elején szedték Szám­mer Alajos nyomdájában.-46-

Next

/
Thumbnails
Contents