Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)
II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei
érintette Miskolcot, Egert, Székesfehérvárt, hazafelé menet pedig Komáromot, Pápát, Zalaegerszeget és Gyöngyöst.158 Balog István 1836 augusztus-szeptember hónapban a Cegléd- Kecskemét-Fehérvár-Tata-Veszprém útvonalat járta be, innen Nyékre, majd Baracskára ment.159 Naplójában rögzítette a Veszprémben bemutatott műveket és a napi bevételeket. Hónap Nap Darab címe Bevétel (forint) szeptember 2 4. Zsák foltját meglelő (j,4 forint jött be és így elmaradt")25. Botcsinálta doktor 45 27. „Korona [és] vérpad” 27 29. Csörgó'sapka 26 1. Tigris Róbert 40 október 2 . Tündérkastély, Zampa 30 4. Cserni [György] 16 6. „Ujhold. Nagy musika einam”160 40 8. Hajótörés, Koldus 17 9. vasárnap Garabonciás diák, tabló (búcsúeló'adás) 50 1837 nyarán fordulóponthoz érkezett a magyar színészet. 1837. augusztus 22-én megnyitották a Pesti Magyar (a későbbi Nemzeti) Színházat, amely a legjobb vidéki színészeket elcsábította, s mint az ország elsó' színháza, a továbbiakban mintát adott a vidéki vándortársulatok számára. Ennek következtében Komlóssy Ferenc színtársulata is meggyengült, hiszen olyan színészektől kellett megválnia, mint Déryné Széppataki Róza. 158 EMŐDI 1837.17. 159 BALOGH 1928. 38-39. 160 Ezúttal az Újholdvasánapi gyermek c. énekes játékot adták zenei kísérettel. Az „einam, ájnám” a színészek fizetésében az előadási bevételhányad volt. A kifejezés a német Einnahme (bevétel) szóból ered. Vő. SCHÖPFLIN I. 397., KERÉNYI 1990. 200. A színészek kifizetésének többféle módja volt: kaphattak proporciót (a tiszta bevételből rang szerinti részarányt), megállapodás szerinti fixfizetést, illetve fixfizetést és annak kiegészítéseként „einamot” (kombinált fizetést). A fixfizetés korszakunk végén, a színikerületi rendszer bevezetésével (1879) vált általánossá.-443. sz. táblázat Balog István színtársulata által 1836-ban bemutatott színművek és a napi bevételek alakulásának kimutatása
