Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

Az előadások a következő' héten is folytatódtak. Május 30-án, kedden Kurbély György (1755-1821) veszprémi püspök110 tiszteletére „Egy igaz történetenn épült Hazai Néző Játékot”, az ötfelvonásos ,JSzent István, a’ magyarok-első keresztény királlyá” c. darabot adták elő'. Úgy tűnik, szerdán pihenőnapot tartottak, vagy a következő előadásra készültek, melyet június 1-re hirdettek meg. „Nagyságos Horváthné asszonyság” udvarán a ,JZöld Martzi” nevű haramia-drámát mutatták be. Az élőképszerű jelenetben az ország leghíresebb haramiáját lóháton, „nagy készületekkel”, azaz megfelelő díszletekkel és statisztériával este 8 órakor láthatta a közönség.111

1821-ben Balog István (7. kép) székesfehérvári társulata játszott Veszprémben. A baranyai származású Balog István (1790-1873) pesti tanulóként már 1807-től statisztált a magyar társulatok előadásain. Mint számos pályatársa, a jogot hagyta ott a színészet kedvéért. 1811-1854 között színész volt, 1815-től vándorszínészként és kisebb-nagyobb társulatok igazgatójaként ismerte meg az ország. Főként komikus szerepekben aratott sikert. 1839-tól a pesti Magyar, majd Nemzeti Színház tagja lett. 1854-ben vonult nyugdíjba. Pályája során mintegy 30 bohózatot fordított és magyarított.112 Naplójából pontosan ismerjük a Veszprémben előadott darabokat és a napi bevétel nagyságát:113

110 Életrajzát megírta: HERMANN 1947.

111 FRIGYIK 2003. 2/2. 11. OSZK Színháztörténeti Tár, Szín lapgyűjtemény, Veszprém, 1820. május 30. A színlapon a következő előadást is jelezték. A Zöld Marci c. 3 felvonásos haramia-drámát Vándza Mihály írta, már a híres haramia halála utáni évben, 1817-ben bemutatták.

112 SZÉKELY 1994. 50., MÁRFI 1998. 59.

113 BALOGH 1928. 10. A darabok mai helyesírás szerinti leírását lásd a mutatóban! A színpadon vagy a korabeli forrásokban olvasható eredeti címeket a bevezető tanulmányban idézőjelbe tesszük.-32-