Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)
II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei
A HIVATÁSOS SZÍNJÁTSZÁS KEZDETEI A magyar nyelvű hivatásos színjátszás 1790-ben kezdődött. A XIX. század első harmadában Erdélyben Kolozsvár, Magyarországon Pest- Buda, Kassa, Debrecen, Miskolc, a Dunántúlon pedig Székesfehérvár volt a központja. A jelentős német polgársággal rendelkező városokban a magyar és német színtársulatok küzdöttek az elsőbbségért, de a német társulatok a reformkor kiteljesedésével szinte mindenütt háttérbe szorultak. A magyarországi németségnek a Pesten 1812-ben felépített 3500 főt befogadó nagy színház lett a színházi központja. A kezdetben nemesi bérlők, majd 1824-tól német színészek által üzemeltetett színház a bécsi intézmények: a Burgtheater, az udvari opera és a három külvárosi színház műsorpolitikáját követte. A német színjátszásnak Nyugat-Magyar- oszágon Pozsony, Sopron, Győr, Szombathely, Székesfehérvár, Észak- Magyarországon Kassa, Dél-Magyarországon Pécs, Arad, Eszék, Temesvár, Nagybecskerek voltak a bázisai. A reformkorban már csaknem minden nagyobb város otthont adott a színművészetnek. A közönség megtartása érdekében a német színházak is alkalmazkodtak a politikai változásokhoz és egyre több magyar darabot fordítottak le és mutattak be. A siker érdekében a színműveket, ha tehették, magyar dalbetétekkel adták elő.106 107 A dunántúli magyar nyelvű színjátszásnak 1818-tól Székesfehérvár volt a központja. A német kultúrájú városban a magyar nemesség, a magyar érzelmű polgárok és a vármegye hathatós pártfogásának köszönhetően a magyar színház tartósan fenn tudott maradni. 1820 májusában-júniusában a Szalay Ferenc107 igazgatása alatt álló társulat játszott Veszprémben. Működésük emlékét három színlap őrzi. Ezekből kiderül, hogy május 24-én, szerdán este 7 órakor a Királyunkért, és hazánkért utolsó tsepp vérünket c. háromfelvonásos „érzékeny játékot”, amelyet Henzler után Ernyi Mihály fordított magyarra, Langer „úr szálájába[n]”, vagyis Langer Ferenc órásmester házánál adták elő.108 106 PUKÁNSZKI 2002. 429-434. 107 Szalay Ferenc életrajza ismeretlen. Vő. SZÉKELY 1994. 721. Kerényi forrásgyűjteményéből annyit tudunk róla, hogy 1819-ben már a székesfehérvári társulat tagja volt, Pesten is fellépett. Vő. KERÉNYI 2000.1. 41., 44., 47., 50., 54. 108 FRIGYIK 2003. 2/2. 11. OSZK Színháztörténeti Tár, Színlapgyűjtemény, Veszprém, 1820. május 24.-30-
