Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - Műkedvelők a színpadon

den bizonnyal Eőri Szabó Gábor pápai ügyvédet rejti, aki a város, a református egyházközség, a pápai református egyházmegye és Veszprém megye közéletében is aktív szerepet játszott. A vígjátékot a színháztörténet Kótsi Patkó János (1763-1842) erdélyi, közelebbről kolozsvári színész, színigazgató, drámaíró és műfordító fordításai között tartja számon, azonban a fordítás valójában Eőri Szabó Gábor munkája. A színművet zenés betétekkel kiegészítve 1813. július 19-én mutatta be a Rondellában a pest-budai magyar színtársulat." A vígjátékra elsőként a veszprémi születésű Horváth Cyrill (1865-1941) cisztercita szerzetestanár, irodalomtörténész hívta fel a figyelmet 1886-ban megjelent könyvében.99 100

A jénai egyetemen végzett Ángyán János (1768-1846) veszprémi református lelkész szakkönyvében pedagógiai szempontból közelítette meg az iskola és szülői ház irodalomhoz és művészetekhez való viszonyát, s konzervatív álláspontot foglalt el. A jól kiválogatott „románokat” (regényeket) csak „a nagyobb idejű ifjaknak” engedte volna olvasni szülői vagy tanítói felügyelet mellett. A Játéknéző helyeket” kisgyermek korban látogathatták, de serdülő korban, amikor „kezdenek az ösztönök ébredezni”, már nem ajánlotta. Úgy vélte, hogy még a legerkölcsösebb darabok is kártékony hatást gyakorolnak. A színpad világa a „valóságnak roszsz oldalról való nézésére” szoktatja az ifjúságot, az ott elhangzott „illetlenségek, fajtalan tzélozások, gyanús, vagy több értelmű kifejezések” felbolygatják testi „indolatjokat”. Azt is helytelenítette, hogy sok színműben az öregek, szülők, tanítók nevetséges színben tűnnek fel. Ezért csak nagyon jól megválasztott darabokat nézzen meg az ifjúság.101

Egészen más véleményen voltak a következő nemzedék képviselői, akik a kollégiumban a szépirodalom, művészetek szeretetére nevelték a veszprémi református ifjakat. A berlini egyetemen végzett Tarczy Lajos (1807-1881) nemcsak Hegel filozófiáját népszerűsítette, hanem ifjúsági képzőtársulatot is szervezett, amelynek segítségével szabadelvű gondol99 HERÉNYI 1987. 142. A Kótsiról kiadott kötet a neki tulajdonított művek között sorolja fel a vígjátékot, amelynek nem találták a nyomát. Vö. KÓTSI 1973. 189.

100 HORVÁTH 1886. Horváth József (szerzetesnevén Cyrill) 1865. november 25-én született Veszprémben, ugyanitt járt iskolába, majd a VT. gimnázium után Zircen a cisztercita rend növendéke lett. Tanulmányait Zircen, majd az innsbrucki és a budapesti egyetemen végezte. 1889-ben bölcsészdoktori, 1890-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett, 1895-ben egyetemi magántanárrá habilitáltatott. Tanárként a rend bajai és egri gimnáziumában működött. Tudományos munkássága a középkori és kora újkori magyar irodalomtörténetet gazdagította.

101 ÁNGYÁN 1822.1. 210-211.-28-