Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - Műkedvelők a színpadon

nak saját zenekara lehetett.50 A másik magyar történelemből vett elő- adást, amely Kupa [Koppány] lázadásáról és annak István király általi leveréséről szólt, 1771. augusztus 20-án mutatták be a gimnáziumban, majd augusztus 29-én a tekintetes vármegyének (a vármegyei tisztikarnak).51

A klasszikus ókori kultúrát két darab képviseli. Az egyik Nisus et Euryalus, amelyik Vergilius eposzának (Aeneis) egyik történetét dolgozta fel, amely a bajtársi önfeláldozás nagyszerűségét hirdeti. A két fóbiős éjszaka beosont a támadó rutulusok táborába, akik közül sokat megöltek, majd visszaindultak, de Euryalus eltévedt és az ellenség fogságába esett. Nisus társa segítségére sietett, de a túlerővel szemben mindketten alul maradtak.52 Takáts Sándor úgy vélte, hogy a mű szerzője Benyák Bernát, aki ezidőtájt még egy névtelen pásztoijátékot is írt, de ezen fel- tételezése nem bizonyítható.53

A diákok által előadott darabok közül négy ecloga volt. 1754. január

6-án, amikor Orosz Pál királyi biztos befejezte az iskolalátogatást, tiszteletére az Alphesibaeus című bucolica declamatiót mutatták be Emerich Vince rendezésében. A darabnak sem a szövege, sem a programja nem maradt fenn. A görög mítosz eredetileg az örökké hűséges asszonyról, Al- phesibaeáról szólt. Alphesibae félje Alcmaeon volt, aki az asszonyt elhagyta, ami miatt az asszony fivérei megölték. Mivel az asszony férje halála után sem tudta elfeledni, testvérei Agapenor király elé vitték, hogy büntesse meg, mint férje gyilkosát. A mítosz egyes változatai szerint viszont az asszony keményen megbosszulta férje gyilkosait, amit azonban pedagógiai szempontból valószínűleg kihagytak a színjátékból.54

A tanárok maguk is gondoskodtak előadható darabokról. 1767-ben Pállya István (1740-1802) neves színműíró került Veszprémbe, aki a poétika és retorika osztályban tanított.55 1767-ben itt írta Darius c. latin nyelvű iskoladrámáját, melynek kéziratos színlapja és argumentuma maradt fenn. A perzsa király szerepét egy Forgáts nevű diák, Artabazus perzsa hadvezért az idősebb, Patron görög hadvezért a fiatalabb Schretter alakította. Bessus bactriai vezért Bartakovics, Nabarzanes

50 KILIÁN 1994. 313-314., uő. 2002a. 186.

51 KILIÁN 1994. 325., uő. 2002a. 187.

52 TAKÁTS 1891. 118., KILIÁN 1994. 323-324., uő. 2002a. 187.

53 KILIÁN 1994. 324.

64 KILIÁN 1994. 318-319., uő.: 2002a. 187.

56 Életrajza: TAKÁTS 1894.-19-