Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - Műkedvelők a színpadon

A város fölött 1848-ig két földesúr gyakorolt joghatóságot: a veszprémi püspök és káptalan, amelyek mindegyike támogatta a magyar nyelvű nemzeti kultúra kibontakozását. 1830-ban Kopácsy József veszprémi püspök 1000 ezüstforintot adományozott a Magyar Tudós Társaság (ké- sóföbi nevén Akadémia) tökepénzalapjába.23 Tanítóképző intézet felállítását, a népnevelés, a katolikus sajtó felkarolását is kötelességének tartotta.24 A veszprémi székeskáptalan 500 váltóforinttal és építőanyaggal járult hozzá a balatonfüredi állandó színház felépítéséhez.25

A polgárság körében a magyar öntudat és nyelvhasználat a reformkorban mind nagyobb helyet foglalt el. A városi tanácsi jegyzőkönyveket már a XVIII. században is magyarul vezették, így a magyar nyelvű írásbeliség fejlődését semmi sem gátolta. Az elemi oktatásnak köszönhetően egyre többen tudtak írni és olvasni. 1815-ben a városi adózók 47%-a, 1848-ban a céhes ifjúság többsége (az inasok 74, a legények 65%-a) tudott írni és olvasni, ami az elemi műveltség előretörését jelzi.26 A céhlegények között már szorgos könyvolvasó és naplóíró is akadt.27

A reformkorban a nemesség az 1833-ban már működő Nemzeti Kaszinó bán, a polgárság az 1842-ben szerveződő Veszprémi Polgári Kaszinóban élt társasági életet. Az 1841. július 1-én 86 taggal megalakuló Veszprémi Olvasótársaság elsősorban a város és a megyei köznemesség vezető rétegét tömörítette, de polgári foglalkozásúakat (gazdatisztet, gyógyszerészt, mérnököt, orvost, ügyvédet, vendéglőst) és nőket is felvett tagjai sorába. Az egylet olvasni szerető tagjai nemcsak a magyar, hanem az európai szépirodalom klasszikus és modern alkotásaival - köztük a drámairodalom remekeivel - is megismerkedhettek. A tagok hazafias kötelességüknek tekintették, hogy belépéskor egy-egy új kötettel gyarapítsák a könyvállományt. Amíg a Győri Olvasótársaság könyvtárában minden második-harmadik, a veszprémiben csak minden negyedik könyv volt német nyelvű. A veszprémi egyesületben a német nyelvű újságok (Augsburger Allgemeine Zeitung, Wiener Zeitung) az európai tájékozódást segítették elő.28

23 Magyar tudós társaság. = TGy 23 (1839) XII. 86-115., életéről: SEBŐ 2008.

24 FEHÉR 2004. 19. A püspök szülővárosára is gondolt: a jeruzsálemhegyi városrészben 1836-ban katolikus népiskolát alapított. Vö. LUKCSICS 1912. 68.

26 FÁRA 1925. 10., HERÉNYI 1987. 137-153., HUDI 2008. 32.

26 HUDI 2005. 31-34.

27 FRANCSICS 1973., FRANCSICS 2001.

28 HUDI 1987. 456., 461., 464. A reformkorból a Veszprémi Olvasótársaság és a Veszprémi Casinó alapszabályait is felhasználta és idézte: TÓTH 1993. 16-17.-14-