Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

III. Források

tűztük ki állomásul azzal, hogy a vásár tartama alatt Székesfehérvárott megállunk. Hogy ezen határozatunkkal mily bakot lőttünk, azt beláttuk, a mint Fehérvárra értünk és ott találtuk Mátrai590 társaságát, kivel hosszas bíráskodás után oly föltétellel egyeztünk ki, hogy mi kevesebben lévén, a jövedelemnek egy harmadát kapjuk, ők pedig, kik többen vannak, de silány színészek, két harmadát bírják a tiszta jövedelemből. Belé kellett e föltételbe nyugodnunk, mivel nincs pénzünk a tovább utazásra s Mátrai mindegyre Ígéri is, hogy ő a vásár után rögtön elköltözik. Az esőzések miatt eddig kocsibérünket sem kerestük ki s nem is csodálható ennélfogva, hogy ezt látva Mátrai kezdő színészekből álló társulatával ím a harmadik előadás után eltávozik innen.

Székesfehérvár, november 16. Miután a Veszprémig való utazáshoz nincs pénzünk, kénytelen-kelletlen itt maradtunk s bérletet nyitottunk. Bérlő azonban csak nehány jelentkezvén, kihirdettük, hogy tisztelettel visszafizetjük a bérlőknek a bérletet, miután nem vagyunk képesek a mindennapit kikeresni. E hirdetésünk megjelenése után báró Fiáth591 felhivatta ma az előadás alatt a helyben lévő casinóba igazgatónkat Chiabait592, s kijelentvén, hogy a társaság képességével a közönség igen meg van elégedve, - ajánlá, hogy visszaadva a bejött bérletet, tartsunk nehány napi szünetet, s ezalatt készüljünk új darabokra, s legyünk jó reménységgel, mivel ők fogják szedni a bérletet, nem engedhetvén meg azt, hogy egy jóravaló társaság a magyar színészet régi tűzhelyétől bukással távozzék.

590 Mátray István színész, színigazgató és társigazgató 1847-tól az 1860-as évekig. Vö. CENNER 1975. 17. - Életrajza nem ismert. SZÉKELY 1994. 496.

591 A „Fiáth báró” elnevezés téves, mert a Fiáth család csak 1857-ben kapott osztrák báróságot. Valószínűleg eörményesi és karánsebesi Fiáth István (1812-1887) jómódú középbirtokosról van szó, aki a veszprémi piarista gimnáziumban tanult, majd jogot végzett, s 1834-ben szerezte meg az ügyvédi oklevelet. Az 1832/36. évi országgyűlésen a távollévő' gr. Festetics István követe, 1848-ban a rácalmási kerület képviselője, az év végétől Sopron vármegye, 1849-ben Tolna vármegye kormánybiztosa, az 1849. április 5- én alakult Radicál Párt tagja. Forradalmi tevékenységéért 1851-ben halálra ítélték, melyet kegyelemből 6 év várfogságra változtattak. 1855-ben szabadult a komáromi várfogságból. 1861-ben újra a rácalmási kerület képviselője. Élete utolsó évtizedeiben hantosi birtokán gazdálkodott. Vö. PÁLMÁNY 2002. 269-270. Rokona, Fiáth Ferenc (1815-1885) 1847-ben Vörösberényben (Veszprém vm.) élt, 1874-ben kapott magyar báróságot, így ó' biztosan nem segíthetett a társulaton. Vö. SZINNYEI 1894. III. 464-466. 1842-1843-ban, amikor Fejér vármegye másodalispánja volt, s a megyében élt, a nemesi kaszinó igazgatói tisztét is betöltötte. Vö. MURÁNYI 1993. 94.

592 Chiabay (Kubay) Pál (1804-1865) 1825-ben lett színész, 1829-1833 között Kassán játszott, majd önálló színtársulatot vezetett. Komikus figurákat, idősebb karakterszerepeket alakított. SZÉKELY 1994. 430.-141-