Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány

Az 1960-as években mind a társadalom-, mind a színháztörténészek részéről fölmerült az igény, hogy a dunántúli színjátszás jubileumait szakszerű feldolgozásokkal is megünnepeljék. Ekkor derült ki, hogy színháztörténeti szempontból „Veszprém egyáltalán nincs, Fejér megye és Székesfehérvár pedig csak a múlt század végéig van (...) műkedvelő módon feldolgozva.”11 A fehér foltok eltüntetése azonban csak Fehérvár és Pápa esetében történt meg, de előrelépés történt Balatonfüred ügyében is.12 A veszprémi színészet kutatása azonban nem indult meg. Elmozdulás csak az 1980-as évek végén történt.

A Kerényi Ferenc és Bécsy Tamás kezdeményezésére beindult kutatásoknak köszönhetően a modern kor színháztörténetéről ma már jóval többet tudunk. A dunántúli régió színházi múltját is más megvilágításban látjuk. Ugyanakkor a Medgyaszay István által tervezett, s 1908-ban megépült állandó színház - az ország első vasbeton szerkezetű színháza - első évtizedeiről több tanulmány, a színház első 80 évéről emlékkötet is készült.13

Az állandó színház centenáriumára színházművészeti lexikon jelent meg, amely több mint 650 színész és színházi kultúrához kötődő más személy (dramaturg, díszlettervező, koreográfus stb.) rövid életrajzát közölte.14 A veszprémi színjátszásról szólva megemlékezett az 1760-as években kezdődő diákszínjátszásról, a városi polgárok és diákok 1814. évi színi előadásáról, a vándorszínészet első (1817-1873) és második (1873-1908) korszakáról és az állandó színház történetének fontosabb eseményeiről. Külön szócikket szentelt a veszprémi születésű neves színházi személyiségeknek, a Veszprémi Színpártoló Egyesületnek (1905), a Petőfi Színháznak (1961), a Veszprém Megyei Amatőr Szín11 CENNER 1965. 83. Székesfehérvár történetével, színházügyével is behatóan foglalkozott Lauschmann Gyula amatőr helytörténész. Városmonográfiájának vonatkozó, színháztörténettel is bőven foglalkozó részének kiadása: LAUSCHMANN 1995.

12 Pápáról: CENNER 1965., NÁDASDY 1981., Balatonfüredről: FARA 1925. kutatásait kiegészítette BEÉR 1972., továbbá ZÁKONYI 1988.; összefoglalóan: HUDI 2008. Székesfehérvárról: CENNER 1972., KERÉNYI 1979., KERÉNYI 1981., KÁLLAY 1988., KERÉNYI 1990.

13 Az 1905-ben alakított Színpártoló Egyesületről: RÉTHI 1912. 113-114., HUDI

1989., a színházépítésről: HUNGLER 1988. 260-261., működéséről: RÁBÓCZKI 2005., az emlékkötet: PATKA 1988.

14 POÓR 2008. A kötet elsősorban a színházlátogató közönség tájékoztatását tűzte ki célul, arra nem vállalkozott, hogy „a színháztörténet területeire részletesen elkalandozzon. A távolabbi múltra vonatkozóan még jócskán vannak feltáratlan ismeretek és művészpályák”. (A szerkesztő előszava, uo. 9.) A centenáriumról lásd: VARGA 2008.-10-