Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

A megyeházi alispáni lakásról

koromban, Robellynek61 is, a mesteremnek is tudtam tust beadni, meg Veszprém legjobb vívóinak is, de a nagy Virágnak nem. Olyan ügyesen tudta magát a két kézzel fogott seprűvel védeni, hogy minden igyekezetem megbukott, hogy meg vágjam. Bosszantott az eset engem.

De a családnak, de különösen nékünk, gyerekeknek, a kedvencünk a kis Virág volt. Kis Virággal, Flóri mutter azt lehet mondani, hogy a Virág haláláig fenntartotta az érintkezést és a jó viszonyt. A kis Virág később nyugdíjba ment, Szabadin élt; mivel gyerekük nem volt, egy árva gyereket fogadtak örökbe. Flóri mutter Szabadin mindig felkereste és az almádi gazdálkodásánál sokszor útba igazította. Őt küldtük mindig (Flóri néném biztatására) 2 krajcárért kvargliért. Ez egy kis pogácsa alakú igen büdös sajt volt. Ezt azután titokban ettük meg hazulról hozott kenyérrel.

Ma is nevetek rajta, hogy micsoda érthetetlen élvezet volt ez. Igen jól voltunk tartva, reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora és még a tetejére kvargli. Bizonyára valamelyik parasztot, vagy szolgát láthattunk ilyet enni, mert nagyon pórias sajt volt, ez azután megkínálhatott bennünket és mivel az ára miatt könnyen elérhető volt, kultiváltuk a kvarglit, bizonyára „nagyos”-nak tartottuk.

A Nagyváriból, mint háziszolgából lett megyehajdú. Ezt azért jegyzem fel, hogy megyehajdú korában az apám hivatali íróasztal fiókjából eltűnt 100 forint. Erre apám reggel rájött és igen gyorsan megállapították, hogy Nagy vári a tolvaj. A reggeli takarításkor álkulccsal nyitotta ki a fiókot, lefogták, megkötözték, hogy a törvényszék kezére adják. Házi szolgák, hajdúk, stb. révén hamar a lakásunkba került a hír, hogy Nagyvári megkötözött állapotában csak azt hajtogatja, hogy valamikor csak kiszabadul, de akkor az végez az „alispán úrral”, apámmal. Nekünk, gyerekeknek sem kellett sok biztatás, az apánk nyakába estünk, hogy

61 Robelly Jenő (Bp., 1869. március 26. - San Remo, 1909) olasz származású budapesti vívómesterről lehet szó, aki vidéken is tartott olasz módszer szerinti vívókurzusokat. Pápán 1899. november-decemberben 6 hetes kurzust tartott 30 jelentkezőnek. - Vívókurzus Pápán. = PK 9 (1899) 46. sz. (november 12.) 4. Hasonlót szervezhetett Veszprémben is. Sikkasztás és család miatt többször került börtönbe, végül a tüdőbaj végzett vele.

♦ 38 ♦