Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Apámmal kapcsolatos történetek; dohányzásom, követválasztási küzdelmek; Kossuth Ferenc követté választása Tapolcán, Szabó Imre megválasztása Veszprémben
ez azoknak szól, akik elmulasztottak624 már az elsőre reagálni. Mondja meg ezt nékik a nevében is. Ezzel a kis történettel azt akarta kihozni, hogy nem nyugodt az ő almádi625 léte. Talán ez az eset kényszerítőleg hatott apámra, hogy Almádiba megcsináltatta a távirdát.626 Egy másik alkalommal azt az esetet hallottam elmondani, hogy Kossuth Ferenc627 képviselővé választása milyen ellenzéki állásfoglalásra kényszerítette őt Kossuth Lajos halála után a különben szívvel-lélekkel szolgált kormányával szemben. A nagy halott nemzeti tüntetés számba menő temetése után a függetlenségi politikusok úgy határoztak, hogy Kossuth Ferencet nem eresztik vissza Olaszországba, hol tekintélyes állása volt, mint mérnöknek az olasz államvasutaknál, hanem az első megürülő kerületben képviselővé választják. Úgy is történt. Történetesen a tapolcai választókerület képviselője halt meg, és oda írták ki a választásokat, és ott léptették fel — nagy lelkendezést váltva ki — jelöltnek Kossuth Ferencet. A tapolcai választókerület ekkor kezdődött Almádinál a határ kocsmánál és a Balaton mentén vonult le Tapolcán tűiig, székhelye Tapolca volt. Azt hiszem, most kis különbséggel a füredi kerülettel azonos. Az akkori pártvezetőség — 624 A kéziratban: elmulasztották, javítottuk. 625 A kéziratban: almádii, javítottuk. 626 A fürdőidényben az almádi postai kézbesítést 1894-ben szervezték meg, 1895-ben telefonösszeköttetést létesítettek Almádi és Veszprém között. A posta- és távirdahivatal 1896-ban már zökkenőmentesen működött. Az állandó postahivatalt 1900-ban szervezték meg, a községházán működött Schneller Gabriella postamesternő irányításával. SCHILDMAYER 1995. 487-488. 627 Udvardi és kossuti Kossuth Ferenc (Pest, 1841. november 16. - Budapest, 1914. május 25.) Kossuth Lajos idősebbik fia, politikus, országgyűlési képviselő. 1894-ben hazakísérte atyja tetemét és elhatározta, hogy hazajön. November 16-án letette az állampolgári esküt. 1895. április 10-én a tapolcai kerület képviselővé választotta. A Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt elnöke lett, de azon belül a megalkuvó politikai irányzatot támogatta. A Wekerle-kormányban 1906. április 8-tól 1910. január 17-ig kereskedelmi miniszter volt. A Wekerle-kormány lemondása után Apponyi Alberttel együtt a Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt vezetője lett. A két Függetlenségi Párt egyesülésekor az egyre többet betegeskedő Kossuth Ferenc már csak az egyik elnöki tisztet vállalta. Kiadta Kossuth Lajos iratainak egy részét. ♦ 320 ♦