Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

Apámmal kapcsolatos történetek; dohányzásom, követválasztási küzdelmek; Kossuth Ferenc követté választása Tapolcán, Szabó Imre megválasztása Veszprémben

ez azoknak szól, akik elmulasztottak624 már az elsőre reagálni. Mondja meg ezt nékik a nevében is. Ezzel a kis történettel azt akarta kihozni, hogy nem nyugodt az ő al­mádi625 léte. Talán ez az eset kényszerítőleg hatott apámra, hogy Almá­diba megcsináltatta a távirdát.626 Egy másik alkalommal azt az esetet hal­lottam elmondani, hogy Kossuth Ferenc627 képviselővé választása milyen ellenzéki állásfoglalásra kényszerítette őt Kossuth Lajos halála után a kü­lönben szívvel-lélekkel szolgált kormányával szemben. A nagy halott nemzeti tüntetés számba menő temetése után a függetlenségi politikusok úgy határoztak, hogy Kossuth Ferencet nem eresztik vissza Olaszországba, hol tekintélyes állása volt, mint mérnöknek az olasz államvasutaknál, ha­nem az első megürülő kerületben képviselővé választják. Úgy is történt. Történetesen a tapolcai választókerület képviselője halt meg, és oda írták ki a választásokat, és ott léptették fel — nagy lel­­kendezést váltva ki — jelöltnek Kossuth Ferencet. A tapolcai választóke­rület ekkor kezdődött Almádinál a határ kocsmánál és a Balaton mentén vonult le Tapolcán tűiig, székhelye Tapolca volt. Azt hiszem, most kis különbséggel a füredi kerülettel azonos. Az akkori pártvezetőség — 624 A kéziratban: elmulasztották, javítottuk. 625 A kéziratban: almádii, javítottuk. 626 A fürdőidényben az almádi postai kézbesítést 1894-ben szervezték meg, 1895-ben telefonösszeköttetést létesítettek Almádi és Veszprém között. A posta- és távirdahivatal 1896-ban már zökkenőmentesen működött. Az állandó postahivatalt 1900-ban szervezték meg, a községházán működött Schneller Gabriella postamesternő irányításával. SCHILDMAYER 1995. 487-488. 627 Udvardi és kossuti Kossuth Ferenc (Pest, 1841. november 16. - Budapest, 1914. május 25.) Kossuth Lajos idősebbik fia, politikus, országgyűlési képviselő. 1894-ben ha­zakísérte atyja tetemét és elhatározta, hogy hazajön. November 16-án letette az állam­­polgári esküt. 1895. április 10-én a tapolcai kerület képviselővé választotta. A Független­ségi és Negyvennyolcas Párt elnöke lett, de azon belül a megalkuvó politikai irányzatot támogatta. A Wekerle-kormányban 1906. április 8-tól 1910. január 17-ig kereskedelmi mi­niszter volt. A Wekerle-kormány lemondása után Apponyi Alberttel együtt a Független­ségi 48-as és Kossuth Párt vezetője lett. A két Függetlenségi Párt egyesülésekor az egyre többet betegeskedő Kossuth Ferenc már csak az egyik elnöki tisztet vállalta. Kiadta Kos­suth Lajos iratainak egy részét. ♦ 320 ♦

Next

/
Thumbnails
Contents