Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

Millenáris ünnepségek Veszprémben

akkor ott annyi vendéglő, kávéház, étterem volt, hogy így volt kényelmesebb. Konstantinápoly ott volt valahol a budai Duna parton, hol ma kb. a Műegyetem áll. Az esti attrakció volt főleg, rettenetes sok lámpával, lampionnal kivilágítva, és rengeteg keleti különlegességgel megtömve. Kezdve az édességektől, dulcsászától [a] hastáncig minden. Nappal is bazár és egyéb látnivalók voltak. Akkor a Gellért Szálló és Horthy Miklós út környéke még üres, rendezetlen terület volt, inkább árterületnek nézett ki.

Akkor volt új a Ferenc József-híd.578 Ferenc József verte bele a záró ezüst szögecset. Volt, amikor Józsi bácsiékhoz szálltunk, úgy rémlik nékem, akkor is, mikor ennek a hídnak a felavatása volt. Ha Józsi bácsiéknál szálltunk, akkor ki-kiszaladtam ezt a szögecset megnézni. Különben ebben az évben — amint említettem — igen sokszor voltam Budapesten és Ferenc Józsefet, a királyt is igen sokszor láttam. Bizony akkor már öregember volt, nem olyan deli legény, ahogyan őt Pápai Maxi579 a veszprémi vármegyeház nagytermének lefestette.

Nekem úgy rémlik, hogy Erzsébet királynét is egyszer láttam, de azt már nem merem állítani, hogy az a milleneum évében volt — lehetett előbb —, kocsin láttam. Erről jut eszembe: egyszer a Vámház körúton, kocsin jött a szárnysegédével Ferenc József, én észrevettem és gyermek-5781896. október 4-én adták át a Ferenc József-hidat, a mai Szabadság-hidat. BENDA 1983. III. 793.

579 Pápay Viktor (Veszprém, 1852. május 6. - Veszprém, 1927. március 1.), 1874-1905 között a veszprémi piarista főgimnázium rajztanára, festőművész. Pápai Mihály katolikus esztergályosmester és Barát Lídia református háztartásbeli házasságából született. VARGA 2009. 623., LICHTNECKERT-TÖLCSÉRY 2011. 309. Veszprémi r. k. születési akv. 1850-1861. 49. p. (Sziklay János 1852-ben, Varga Béla 1859-ben adta meg a születés évét, melyet pontosítottunk.) - A király és királyné életnagyságú festményét 1883 nyarán készítette el a megyeháza díszterme számára. A festmény „egyike ő Felségét ábrázolja életnagyságban, huszártábornoki egyenruhában, egyik keze a törvénykönyvön nyugszik, másik a kard markolatán, a korona mellette van, ő pedig a trón előtt áll. A másik kép szintén életnagyságban ábrázolja ő Felségét a királynét a trón előtt állva gyémánt fejdiszszel és megkapóan szép magyar díszruhában.” - Pápay Viktor - képiró művész ur ... = VMHHK 9 (1883) 30. sz. (július 29.) [3.] A művész a képek magassága miatt ideiglenesen a főgimnáziumba helyezte át műtermét.

♦ 297 ♦