Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
A megyeházi alispáni lakásról
a füstöt ő is látta, hát odajött és megtalálta a füstölő bandát, mosolyogva az eset felett, de annyira a szívünkre-lelkünkre beszélt, hogy tényleg abbahagytuk a klubéletet. Azt hiszem, ezen gyengéd elbánásnak az volt az oka, hogy Schön főkertész nagy tisztelője volt az apámnak és bizony a társaimnak az első mentsége a leleplezéskor az volt, hogy ők ártatlanok, a Dezső csinált mindent. Az események azonban nem zajlottak olyan gyorsan, mint ahogy itt egy-egy szobával vagy helyiséggel kapcsolatban egyes történeteket elmondtam. Száz bácsi alig egy hónap múlva, hogy hozzánk járt tanítani, a szobán áthaladó édesapámnak jelentette, hogy ő engem már a második osztályra tanít, mert amikor velem kezdte a tanítást, kisült, hogy írni, olvasni tudok. Ügy látszik, még testvérnénéimnél a Schön Róza házitanítónő47 működött, [rám, mint] ugyanabban a szobában játszó gyerekre rámragadt a tudomány. Apám örömmel vette tudomásul Száz bácsi bejelentését, de ugyancsak Száz bácsi — elszomorodott arccal — egyben azt is jelentette, hogy a zsoltárénekléssel nem megy velem semmire, nem tud egy ép hangot belőlem kihozni. Erre meg azután édesapám hangolódott jókedvre és mosolyogva mondta néki, hogy „ezen ugyan ne búsuljon kedves barátom, mert emiatt még igen rendes ember lehet belőle”. LICHTNECKERT 2008.157., 163., 217., 277. (A kötet mutatójában pontatlan a meghatározás: „Schön, a veszprémi püspökség kertésze”, 382.) A balatonfüredi életrajzi lexikonban nem szerepel. BAÁN 2011. A Füred-monográfia sem ismeri: ZÁKONYI 1988. 880., LICHTNECKERT 1999., TÓTH-BENCZE 2006. 62. - veszprémi tevékenységéről: MÁRKUSNÉ VÖRÖS 2015. 39. 47 Schőn/Schön Róza kisasszony, okleveles tanítónő az 1880/81. tanévben indította meg Veszprémben elemi magán leányiskoláját, amely az előkelőbb veszprémi úri családok körében lett népszerű. Az általános tantárgyak mellett híres volt kézimunka-tanításáról, erre külön munkaterem szolgált. 1887/88. tanévtől a francia nyelvet is felvette a tantárgyak közé. Ő és tanítványai már az 1881. évi országos nőiparkiállításon bronzérmet szereztek. Iskolája 1880-1887 között működött. 1888-ban már Barth Ignác felesége, férjével együtt Budapesten él. - Magán-leányiskola. = Veszprém 6 (1880) 32. sz. (augusztus 8.), melléklet, [4.], Az országos nőiparkiállítás... = Veszprém 8 (1882) 1. sz. (január 1.) [3.], Schön Róza k. a. magánleányiskolájában... = Veszprém 7 (1887) 40. sz. (augusztus 27.) [3.], Az a híres veszprémi pletyka. = VHF 8 (1888) 42. sz. (október 13. [2.] ♦ 29 ♦
