Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

Kossuth Lajos temetése: nemzeti gyászünnep

levelet húztunk ki, mit emlékbe magunkkal vittünk és őriztü[n]k az üvegalmáriumban. Hogy most hol vannak, hova lettek, bizony meg nem tudnám mondani. Nagy probléma volt az is, hogy a Kálvin térről hogy jutunk el az egész közel levő Múzeum körúton fekvő műegyetemre, mert Klimm Mi­hály518 — az akkori rektor — hívta meg a szüléimét és családját, ponto­san, névre szóló meghívóval az I. emeleti erkélyre, hogy onnan nézzük végig a temetési menetet. Remek hely volt, mindent nagyszerűen lát­tunk, mert az erkély aránylag kevés [személy] részére volt fenntartva, és azon kívül folyton frissítőkkel is szolgáltak. Egyszóval, nagyon előkelő módon csinálta Klimm Mihály a házigazda szerepét. A Krisztián-villában nyaraltak Klimmék Almádiba[n] évekig, a[z a] mai alsó Wéninger-villa, mert hiszen felső még nem volt, és Krisztián veszprémi ácsmester volt még a tulajdonos.519 Innen eredt Klimm Mihály és [a] szüleim között a barátság. Klimm Mihály elvált ember volt egy fiú és egy lány gyerekkel (Irma és Béla [nevűekkel]). A fiú velem volt egy­korú, sok rosszat tanultam tőle. Amikor érettségi után Budapestre kerül­tem, akkor már Béla teljesen elzüllött. Én nem is találkoztam vele, csak 518 Klimm Mihály (Buda, 1851. szeptember 4. - Bp., 1897. január 25.) vízimérnök, egyetemi tanár. 1870-ben szerezte mérnöki oklevelet, az 1870-es években állami ösztön­díjjal Németországban dolgozott, részt vett az Elba- és Rajna-szabályozás munkálatai­ban. 1879-től a budapesti műegyetemen vízépítési tanszék tanára, 1889-1891 között az egyetem rektora volt. Tanulmányai a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönyében jelentek meg. Vízépitéstan c. munkája kéziratban maradt. SZINNYEI1899. VI. 556-558. 5*9 Krisztián József veszprémi ácsmester volt, a Jeruzsálemhegyen lakott, a város gaz­dag, vállalkozó szellemű iparosai közé tartozott. Az 1884-ben alakult Almádi Fürdő Rész­vénytársaság kezdettől igazgatósági tagjává választotta. Az első almádi villatulajdono­sok közé tartozott. 1883-ban a balatoni fürdő közelében épült egyemeletes villájának na­gyobb részét kiadta: a földszinten egy kétágyas, külön bejáratú szobát, az emeleten egy háromszobás, konyhás, éléskamrás, külön verandás és külön feljáratú lakást lehetett bé­relni, melyhez istállóhasználat is tartozott. A bérleti díjat a fürdő részvénytársaság egy­ségesen szabályozta. - Kis hirdető. = VHF 3 (1883) 17. sz. (április 28.) [4.], Eladó ház, szőllő s szántóföld. = Uo., Czégek kézikönyve. Szerk. és kiadja: Battonyai Ödön. Bp., 1887. 5. ♦ 271 ♦

Next

/
Thumbnails
Contents