Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

Megyeházi ifjúság, megyebálok, szüleim kapcsolatai

HBüBHi

■ffpnUmyrfwy»—

am

holizált és tivornyázott erősen, a piaristák természetesen elnézték neki. 0 gazdasági, majd jogi végzettséget szerzett, és utána hazament Veszprémbe. így életutaink elváltak.

Amikor az öreg Reiprecht meghalt507, a püspök megtette az apja utódjának, egy triumvirátust nevezvén ki, amelyiknek a feje a Tóni volt, de összeveszett az anyjával, és a kormányzósági társaival is, — a végén Horniggal is, ki azután kibillentette a korán elért magas pozíciójából. Ekkor azután a maga birtokán gazdálkodott és Veszprém közgazdasági életében vett részt, bankigazgató lett, majd a politikával is elkezdett foglalkozni, ahol a szélsőjobbtól a szélsőbalig, mondhatni, a kommunista színezetig végig korcsolyázott, főleg azért, hogy a végén elért főispáni székben megmaradhasson. De persze azoknál már nem kellett.508

Képviselő is volt többször, de ott is mindig szélsőséges és nem szimpatikus szerepet töltött be. Talán azért foglalkoztam akaratlanul így hosszabban Rainprecht Tónival, mert mint egy városból származó, közel egykorú úrifiú, aki ma is életben van, természetes lett volna, hogy közöttünk egy életre szóló barátság fejlődjön ki, de ez nem történt meg. Nem is történhetett, mert hiszen az életünk egészen ellentétes póluson folyt le, úgy hogy gyermekeink már nem is ismerik egymást.

Szüleim sokat adtak arra, hogy jó lokálpatrióták legyünk. Vittek magukkal vidékre, megmagyarázták a Bakony, a Balaton szépségeit, a természeti erők megnyilatkozásait, megtanították élvezni, úgy hogy az irodalomban előforduló természeti leírások nékünk már nem voltak újak, hanem inkább remekül tudtuk az írót követni képzeletében. Ezen kívül, ha valami nevezetes dolog történt, akkor oda is elvittek bennünket, hogy

507 Rainprecht Antal veszprémi püspöki jószágkormányzó, városi képviselő-testületi és megyebizottsági tag 1908. szeptember 12-én, 64 éves korában vérmérgezésben hunyt el Budapesten. - Halálozások. = VE 3 (1908) 38. sz. (szeptember 19.) 3-4.

508 Erős, némileg rosszindulatú túlzás, mert ifi Rainprecht Antal sem szélsőbalos, sem kommunista „színezetű” nem volt. Főispáni tisztségéről is önként mondott le 1919 márciusában. 1945-ben a baloldal belpolitikai hatalomátvétele tette lehetetlenné további működését.

♦ 266 ♦