Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Beiratásom a piarista gimnáziumba; gimnáziumi éveim
nem sok vált be közülük, mert 24 éves korukra fejlődtek ki. Általában jómódúak, rengeteg közöttük az orvvadász, amit ők nem tartanak annak.444 Ők más törvények szerint alakítják ki a maguk lelkivilágát, és a jogaikat inkább maguk védik. Például velem járt egy osztályba egy ideig egy „Gombás” nevű púpos fiú. Ennek az édesapja adóvégrehajtó volt és ő volt az, aki hivatalos minőségben, mint végrehajtó elsőnek tette be a lábát Szentgálra. Apróra összevágták az egész embert.445 Többször hallottam ezt a kisebédlőben részletesen elmesélni. Néha én is láttam egy-két kocsira való magyart lejönni Szentgálról Almádiba mulatni, 2-3 napon belül nemigen hagyták abba. Egyfolytában húzatták a cigánnyal, ittak, táncoltak énekeltek. Mi, gyerekek, meg bámultuk őket. Történt azután egyszer, hogy Szentgálra került a tagosítás és nem kapott a törvényszék az egész vármegyében tagosítási elnököt. Apám vállalta. Anyánk nagyon ellenezte ezt; a kisebédlőben sokszor szó esett róla, féltve apámat, hogy valami baja esik, de ő hajthatatlan maradt. Ezen viták közepette tanultam meg, hogy mi az a tagosítás.446 Váltig mondta [az] apám, hogy néki a szentgáliak nem tesznek semmi rosszat, de meg is mondta [a] tagosító mérnöknek és a bírónak, hogy az ő részét — mert [az] apám is érdekelt birtokos volt — a határ legrosszabb részén hasítsák ki. Ő ezzel nem veszít, mert most a része jó helyen van, de viszont a rossz is erősen élt a nemesi származás tudata. ILA KOVACSICS 1964. 359-360., a nemesi származástudatról: VAJKAI 1978. 306. 444 T. i. az orwadászatot nem tartották törvénytelennek, bűnös cselekedetnek; ezzel nemcsak a nemesek, a bakonyi parasztok is így voltak. 445 A szentgáli határ tagosítását ellenző, s azt megakadályozni kívánó közbirtokosok 1865. január 7-én délután fél háromkor a községházánál meggyilkolták Gombás Lajos helyi közbirtokost. A gyilkosságban részt vevők közül 45 személyt 4-18 év közötti börtönbüntetésre ítélték. HUDI 2011. 212. 446 A szentgáli erdők tagosítását 1881-ben kezdeményezték, a veszprémi törvényszék 1886-ban hozta meg az első fokú ítéletet, a tagosítás 1895-ben fejeződött be. Véghely alispán tehát 1895-ben, a tagosítás végrehajtásakor járt Szentgálon. - A szentgáli tagosítás... = Veszprém 7 (1881) 35. sz. (augusztus 21.) [3.], A szentgáli erdők tagosítása. = VFH 6 (1886) 1. sz. (január 2.) [3.], FEHÉRVÁRI-SALATA-MALATINSZKY 2011. 45. A tagosítást akarók bizottsági elnöke 1881-ben Tóth József helyi közbirtokos, Véghely-rokon volt. ♦ 233 ♦
