Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

Újabb gyermekkori emlékek

■■■■■HHRBnHBHflMftIHHHnHHBMBMHBMHMHHi 3ÖJÖS5 Almádiban kataszteri felmérést csináltak395 a mérnökök és az ő nagy szilfájára azt mondták, hogy azt nem szabad kivágni, mert az a méréshez tartozik. Volt-e a mérnöknek ahhoz joga, mert a télen is ő eleget fázott, és nem akarja, hogy a távoli rokonok, akik utána örökölni fognak, a holta után kinevessék, hogy mennyit fázott az öreg, [és] nem vágta ki a fát. Felült a mérnököknek, ők meg majd kivágják, és mellette melegszenek és még akkor is rajta röhögjenek. Én elmagyaráztam neki, hogy a földmérésnél mi az a fix pont, hogy ez nagy megtiszteltetés, más helyen a templom tornyát szokták fix pont­nak venni. Meg is értette az öreg, de láttam, hogy a súlyt arra helyezi, hogy ő köteles-e a mérnök szavát megfogadni. Azt mondtam néki, hogy ha a községtől nem kapott idevonatkozólag írást vagy az állami felmé­rési hivataltól, akkor a fa felett ő rendelkezik, hanem rábeszéltem, hogy hagyja békességben azt a fát, hiszen egész Almádinak az ékessége, hány társaság járt oda hozzájuk amiatt, stb. Láttam, hogy jó hangot ütöttem meg, és biztos voltam felőle, hogy a fát meghagyja. De tévedtem, Imre József velem is kitolt. A következő évben, mikor a belső verandáról kinéztem az Öreghegyre, hát a gerincé­ről hiányzott a „keresztfa”. Kérdeztem Gábort, Imre József akkori utód­ját, hogy mi lett a „keresztfáival, mondta, hogy — A vén bolond kivágta saját kezűleg, és a télen feltüzelte, hogy az örökösök ne röhögjenek holta után rajta, hogy volt fája, és mégis minden télen fázott az öreg. Ha a mérnök nem megy be hozzá, biztosra veszem, hogy a „keresztfa” ma is élő fa, és díszíti az Öreghegyet. De hát ilyen a magyar, ha azt kép­zeli, hogy jogaiban korlátozzák, akkor semmi sem szent előtte, hogy be­bizonyítsa, hogy ami az ő jussa, abba másnak nincs beleszólása. 395 Imre József 1924-ben kereste fel Budapesten Véghely Dezsőt, ugyanis az 1858. évi kataszteri felmérés után Almádiról 1923-ban készítettek új kataszteri felmérést. Vö. SCHILDMAYER 1995- 463-♦ 204 ♦

Next

/
Thumbnails
Contents