Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Napirend, családi élet, 1848 emlékezete
Kía De ez is hiába volt. Amikor Baliné Véghely Jolán meghalt, nagykorúsí t[t]atta a lányát és eladatta vele a fehérvári házat, azután Báli elitta. Amikor meg az édesapám halt meg, jóval a halála után egy családi pórt — a Pázmándy kontra Véghely Imre pórt (elszámolási pör volt) — örököltük mi gyerekek, illetve utódok tovább, és erről kaptak azután Baliék is bírósági értesítést, úgy mint mink is, hogy mink léptünk az édesapánk helyébe. Ezt azután arra használta fel Báli Albert kellő megijesztés után, hogy ez a per el fogja vinni az almádi villáját, [ezért] a lányával eladatta az almádi villát is, amit természetesen megint Báli elivott. Pedig előzőleg az almádi öreghegyi vasút építése329 megint egy nagy injekciót adott nekik, mert a telküket kettévágta és szép kisajátítási összeget kaptak, de Báli Albert azt is elitta. Ami a pert illeti, az meg annyira ártatlan dolog volt, hogy elvette Barcza Kálmántól330 a pert, kifizette az expensnotáját331, [és] — megfelelő becsületsértések mellett, hogy: „Nem lehet Béla téged használni semmire, csak az evésről tudsz beszélni, nem tettél még az életben nékem semmit, rossz testvér vagy”, stb. — átadta a híres és öreg pert a testvérének, Molnár Bélának, aki igazán nem tartozott a neves ügyvédek közé, még is két hónap alatt befejezte a híres öreg port azzal, hogy anyámnak 400 koronát kellett fizetni az ellenfél ügyvédjének. Lehet, hogy Béla bácsi a rezet ki akarta vágni, de [a] tény az tény: az öreg pör megszűnt. Mindig terveztem, hogy megnézem ezt a port, hogy mi volt, úgy hallottam, hogy Véghely Imre egy Pázmándy fiúnak 329 A 22 km hosszú Veszprém-Alsóörs vasútvonalat Veszprém városa 1909-ben építtette a város és a Balaton-vidék áru- és személyforgalmának megkönnyítésére. Az 1968- as közlekedéspolitikai koncepció jegyében 1969-ben megszüntették a Meggyespuszta- Alsóörs szakaszt, 1972-ben pedig a megmaradt Veszprém-Meggyespuszta szakaszt is. A pályát 1974-ben végleg elbontották, csak pár száz méteres szakasz és néhány épület emlékeztet az egykori szárnyvonalra. Vö. FAZEKAS 2005. 89-90. 330 Barcza Kálmán veszprémi köz- és váltóügyvéd 1878-ban a vár alatti Hosszú utca 74. szám alatt nyitotta meg ügyvédi irodáját. 1926-ban hunyt el. - Nyilttér. = Veszprém 4 (1878) 28. sz. (július 14.) [3.], GALCSIK 2002.141. 331 expensnota (latin) = költségszámla ♦ 167 ♦
