Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Napirend, családi élet, 1848 emlékezete
villát produkált részére. Őnekik, akik, míg szórták a pénzt, mint „koldus atyafiak”-at emlegették apámat és családját. Apám azután állást szerzett sógorának, Báli Albertnek, de azt sem becsülte meg, onnan is elcsapták, és újra és újra állásba tette, de vagy lemondott hamarosan, vagy pedig elcsapták, mint hanyag és megbízhatatlan egyént. De jellemző, hogy amint meghalt az édesapám,327 megszűnt, aki tovább szerezzen neki állást. Az utolsó, amit szerzett néki, de talán a legkisebbet, a balatonfüredi (állami) szőlőtelep gondnokságát, azt már megbecsülte, ott szolgált a halála napjáig. A fia, Berti az ötödikes, vagy hatodikos gimnazista korában halt meg galoppi[e]rende tüdőgyulladásban328. Jó tanuló, szép gyerek volt. Téli vadászaton hűlt meg, és a kór hamar végzett vele. A felesége a fiát hamarosan követte a halálba. Fehérváron halt meg. Nyaranta láttam őket villájukban. Azóta sem láttam olyan gyönyörű vitorlás modellt, mint amilyen a Bertinek volt, oly tökéletesen volt felszerelve mindennel, és úgy lehetett kezelni minden vitorláját, mint a nagyét, és használni berendezését, mint egy igazi vitorlásét. Abban az időben az — 1880-as évek végén vagy az 1890-es évek elején — Magyarországon olyant még nem tudtak készíteni. Feltétlenül külföldről hozatta azt Báli Albert a fiának. Jolán jó nevelést kapott, jól beszélt németül, franciául, ügyes, szellemes kreol lány volt. Pápán, hol abban az időben laktak, ott farsangolt, a megyebálokra is bejöttek Veszprémbe, amikor már az édesanyja nem élt. Hanem az apja állandó részegeskedése miatt hamarosan kimaradtak a jó társaságokból, hiszen a pápai állásából is elcsapták. Egy jó regényíró nagyszerű könyvet tudna kikerekíteni az ő életükből. Amikor apám a vagyoni dolgukat rendezte, a fehérvári házat és az almádi villát a gyerekek nevére íratta, hogy megmentse a gyerekek részére a Báli Albert karmaiból ezeket. 327 A kéziratban ezután: egyszóval, töröltük. 328 galoppierende tüdővész (német) = gyorsan halállal végződő tüdővész ♦ 166 ♦