Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Napirend, családi élet, 1848 emlékezete
Általában a rokonokat édesanyám igen érzékeny mérlegre tette, igen szigorúan mérlegelte tulajdonságaikat, úgy hogy végeredményben csak az ő, és apám testvéreit ismerte el rokonoknak, de azokat sem tartotta jó rokonoknak. Családi ünnepre meghívta őket, stb., de az a meleg, bizalmas viszony nem volt közöttük, mint például mi, gyerekek, és az ő gyerekeik között. Kivételt csak az öreg Józsi bácsiék képeztek, őket nagyon szerette, mindent megtett volna értük, gyengéd és figyelmes volt velük szemben, a fogyatékosságaikon vagy jót mulatott, vagy takargatta azokat, de semmi rosszat rájuk nem acceptált. Belénk is belenevelte az irántuk! szeretetet, ami könnyű is volt néki. Józsi bácsi ritka kedves humorú ember volt, a felesége és leányai pedig minden figuraságuk dacára csupa szív és jóság. Annyira nem ismertük a rokonságunkat, hogy mikor Veszprémbe került pl. Friedreich Bandi a nővérével iskolába, Bathó Aladár306, mint vasútépítő mérnök, Véghely Aladár307, mint katonaorvos, nem hittük el, 3°6 bathó Aladár csuzi földbirtokos, Bathó Bálint országgyűlési képviselőnek, Komárom vármegye alispánjának, királyi tanácsosnak fia. 1871-ben Csuzon született. A komáromi bencés, majd a budapesti evangélikus gimnáziumban tanult. A budapesti műszaki egyetem, majd 1897-től a magyaróvári akadémia hallgatója volt, ahol oklevelet szerzett. Édesapja halála után átvette a 180 kh családi birtok vezetését. 1939-ben is Csuzon élt, a Felvidék visszatérése után a Komáromi Református Egyházmegye világi képviselője volt. A helyi református egyház gondnoki tisztségét is betöltötte. 1919-ben Komárom vármegye megyebizottsági képviselője. 1931-ben a Magyar Nemzeti Párt érsekújvári járási képviselője, 1935-ben érsekújvári körzeti alalnöke volt. Hollós Arankával kötött házasságából született István nevű fia. - Több mint fél évszázad... = Prágai Magyar Hírlap 10 (1931) 160. sz. (július 17.) 7., A magyar nemzeti párt... = Prágai Magyar Hírlap 14 (1935) 253. sz. (november 6.) 4., CSATÁRI-ÖL VÉDI 1939. 43. 307 Dr. Véghely Aladár honvéd orvos. Véghely Endre/András mezőszentgyörgyi birtokos és Molnár Julianna házasságából született 1873. június í-én. A gimnáziumot Pápán, majd Nagykőrösön a Balassa Antal-féle alapítvány támogatásával végezte, ahol 1891-ben érettségizett. Ezt követően a budapesti egyetemen tanult és szerzett orvosi oklevelet (1897). A főváros IX. kerületében, a Soroksári út 114. sz. alatti 1848/49-iki Honvéd Menházban dolgozott, ezredesként ment nyugdíjba. 1928-ban már nyugdíjas volt. 1943- ban is Budapesten (a XII. kerületben, a Mese u. 1. szám alatt) lakott. Fiatal korában a Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület tagja volt. Felesége, dr. Véghelyné Deáky Flóra, a Nemzeti Zenede tanára külföldön is ismert zongoraművész volt Véghely Aladár bátyja, Béla (sz. 1870. június 6.) állami tisztviselő (pénzügyi irodatiszt) lett. Aladár 1897. április ♦ 155 ♦