Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Napirend, családi élet, 1848 emlékezete
Apám rendesen bent volt a hivatalábafn], hiszen onnan hívtuk mindig vacsorázni, ő volt, aki legkésőbb ment el a hivatalából. Rendesen ő végigjárta az egész alispáni hivatalt, hogy a lámpák rendesen elaludtake és a kályhákból szikra nem pattant-e ki, azután visszament a szobájába és utoljára leoltotta a saját íróasztal-lámpáját. Vacsora után ezt a lámpát kellett megnézni, hogy rendesen elaludt-e. Emiatt az akkor már lesötétített folyosón kellett végig menni, és az apám előszobáján át a hivatali szobájába menni, hogy a lámpa elaludt-e és nem büzölög-e. Ha a Breuer289 nevű segédhivatali főnök akkor jött csak el a hivatalból, mikor az apám — ami sokszor megtörtént —, akkor a segédhivatalt is végig kellett járni. Ezt az ellenőrző utat, amilyen messzire vissza tudok emlékezni, mindig én csináltam. Ez az ellenőrző út vacsora után, lefekvése előtt történt. Világosságot gyújtani nem volt szokás, hanem sötétben végigjárni a szobákat, hogy [a] lámpák, kályhák rendesen elaludtak-e, és hogy valahol senyvedő-lappangó tűznek a szaga nem érződik-e valami eldobott gyufától vagy cigarettától. Ezt a sötétben való körsétát én természetesnek és fontosnak találtam, csak a család felnőtt tagjai csudálkoztak mindig azon, hogy azt én minden félelem nélkül csinálom. Tényleg ezt az érzést sem akkor, sem később sohasem ismertem. Amikor Cseresnyés Jóska a családba került, az annyira rendkívülinek tartotta ezt, hogy sokszor apám bevonásával a hátam mögött még komplikált megbízásokkal bővítette ki a sötétbe[n] való körsétát, és mivel mindig hiánytalanul teljesítettem, egész hírt csinált ezen tulajdonságomnak. Anyám azután a védelmemre a német vagy francia lányt küldte velem, de mivel azok rendesen a félelemtől belém csimpaszkodtak és akadályoztak a körsétámban, a sötét szobákba meg bejönni nem mertek, ezek a kiséretek hamarosan abba maradtak. A másik aktus pedig az volt, hogy apám lefekvéskor megszólalt: 289 a Breuer nevű írnokot az alispánról készült humoros portré is említi. ÖRDÖG Róbert: Véghely Dezső. = PL 15 (1886) 1. sz. (január 1.) 3. ♦ 147 ♦
