Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

Napirend, családi élet, 1848 emlékezete

Reggel ő igen korán kelt, nem is tudom, 5 órakor, vagy 6 órakor, és szájmosás után a hivatalába ment. 8 óra körül jött vissza, akkor megmo­sakodott, rendesen felöltözött, megreggelizett, és azután elment rövid időre sétálni. Rendesen a Plosszer-sétányra. Ha tél volt, akkor is, csak ilyenkor mindig tett a zsebébe madárétket és ezt az ő rendes helyein el­szórta [a] madaraknak. Nagyon szerette a természetet, és mindenkin, még a madarakon is segített, ha azok segítségre szorultak. A sétájából egyenesen a hivatalába ment, hacsak valami oka nem volt a lakásba jönni. Mire hivatalába ért, már egy sereg ember várt rája. Az ő alispán­­sága alatt nem volt még egy olyan frekventált épülete a városnak, mint a vármegyeháza, mert bizony nem történt semmi fontosabb esemény egy családban sem, amit előbb meg nem beszéltek az édesapámmal. Erre a nagy bizalomra az ő előéletével szolgált rá az apám, mert bizony az utódjára már rá sem néztek. A tanácsok, amiket adott, azok mindig beváltak, és így mindenben mindig a szava után mentek. Volt is emiatt elképzelhetetlen hatalma. Technikus koromban Eötvös Károlytól263 hallot­tam az „Abbázia” kávéház kerek asztalánál, ahol ő mint „Vajda” trónolt, ott mondta el az ő nyilvánossága előtt, hogy „az öcsém apjának” olyan hatalma volt a vármegyéjében, hogy a véderő-vita alkalmából, mikor Just Gyulával264 és Ugrón Gáborral265 hármasban uszítottuk a magyar népet a 263 Ráczkevi Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. március 11. - Budapest, 1916. április 13.) ügyvéd, politikus, író, publicista, országgyűlési képviselő, „a Vajda”. Az 1883- as tiszaeszlári vérvád perében a vádlottak (zsidók) védőjeként, majd a per történetéről szóló könyv szerzőjeként korának egyik legnevesebb ügyvédje lett. Pesten az Abbázia Kávéházban évtizedeken át tartott fenn egy nagy tekintélyű törzsasztalt, ahol sokat ado­­mázott. A fővárosi társasági életben „a Vajda” néven emlegették. 264 Jxjsth Gyula (Necpál, 1850. január 13. - Budapest, 1917. október 9.) magyar libe­rális politikus, országgyűlési képviselő, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártnak 1891- től alelnöke, 1893-tól elnöke. Az első Wekerle-kormány idején döntő szerepe volt a libe­rális egyházpolitikai reformok parlamenti elfogadtatásában. 1905-1909 között a házel­nöki tisztséget is betöltötte. 265 Ugrón Gábor (Szombatfalva, 1847. április 15. - Budapest, 1911. január 23.) libe­rális politikus, Ugrón Gábor miniszter apja. 1872-1874 között a Balközép Párt, 1874-1890 és 1905-1909 között a Függetlenségi és 48-as Párt, 1890-1905 között az „Ugron-párt” szí­neiben politizált. ♦ 135 ♦

Next

/
Thumbnails
Contents