Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)

Édesapámról

Egyszer kérdeztem a Cseresnyés Ferdinánd255 bácsitól, aki a régi világban Veszprémben járásbíró volt, hogy ő idejében ki volt a legkeresettebb ügyvéd Veszprémben? Azt mondta:

— Hát a Dezső, az édesapja, a többi veszprémi ügyvédnek együttvéve nem volt annyi ügye, mint néki egyedül. — Lehet, hogy ennek az volt az oka, ami ellen az anyám panaszkodott, hogy nem ment a pénzre, de valószínű, hogy a Ferdinánd bácsi jó érzése is bizonyos mértékig benne volt a feleletében. Annyi bizonyos, hogy édesapám a feleségéért és a gyermekeiért - egyszóval a családjáért - hagyta el a szabadkereseti pályát és ment köztisztviselőnek.

Ami a megélhetést illeti, én azt hiszem, hogy jobban jártak volna szüleim, ha az apám a szabadkeresetű pályán marad, mert az a rendszer, hogy eleinte sok kis per, mondjuk potyán víve, hírt és nevet szerez, de a jól megalapozott iroda hozza ezután a nagy és pénzes ügyeket. De természetesen ehhez türelem kell, nemcsak a férfi, hanem a nő, sőt, az anyós részéről is. Ebbe különben utólag beleszólni úgy sem lehet, de hogy az apám ezt tette, valószínűleg meg volt rá az oka, melynek biztosítéka éppen az ügyvédpályán és a politikai életben kifejtett működése tették azt, hogy ott is jövőt látott magának és biztosra vette az érvényesülését.

Hosszú küzdelem után Veszprém rendezett tanácsú várossá lett256 és Véghely Dezső köz- és váltóügyvédet választották meg városi főjegyzővé. Arról a hosszú küzdelemről, ami a városcímer körül folyt, [az] „Emléklapok Veszprém város történetéből” tudok, melyet édesapám írt

255 Cseresnyés Ferdinánd járásbíró, tótvázsonyi birtokos. Tótvázsonyban 3 telkes jobbágya volt, a tagosításkor (1865-ben) ők megkapták úrbéri járandóságukat, a volt foldesúmak 211 hold 69 négyszögöl birtok maradt a tulajdonában, ezzel a legjelentősebb helyi birtokosok közé tartozott. VERESS D. 1994a. 151.

256 Veszprém 1875-ben lett rendezett tanácsú várossá. A tisztújítást január 4-kén tartották. HORNIG 1912. 65., HAHN-ZSADÁNYI1929. [KOMJÁTHY László: Veszprém megyeivárosfejlődése, oldalszám nélkül]; VARGA 2009. 960.

♦ 131 ♦