Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Gyermekkori emlékeim: a Véghely-ház
BMttB is működött. A lakásba két bejáró volt. Egyik a kapuhoz közel, a kapualj alatt, a másik az udvarból a konyhába. Itt — emlékszem — lépcsőkön kellett felmenni. A lakás beosztására már nem emlékszem. A négy utcára valószínűleg körül voltak elhelyezve a szobák és mellékhelyiségek. Azt gyakran hallottam, hogy jóanyám szenvedélyes építkező volt. Amikor édesapám több napra, vagy hosszabb időre elutazott és hazajött, majd eltévedt a lakásban, mert úgy átalakította és -rendezte jóanyám az egész házat, hogy alig lehetett ráismerni. Természetesen nem ez az oka, hogy nem emlékezem a beosztásra, hanem a későbbi lakásunk emléke, melyben négyéves koromtól 15 és fél éves koromig [éltem,] teljesen elnyomta az ősi ház belső beosztásának minden képzetét. Arra emlékezem, hogy öregapám14 és Zoltán bácsi15 lakása külön volt, mert mikor átküldték16 hozzájuk bennünket, hát valahogyan kerülni kellett. Ez a ház a Véghely nagyszülők halála után Zoltán bácsira jutott — a tótvázsonyi földekkel együtt — az örökösödés alkalmával. Amikor én már a postánál voltam és jóanyám látta, hogy gyűlik a pénzem, arra bíztatott, hogy vegyem meg ezt az ősi házat, Zoltán bácsi nagyon el van adósodva, és még majd valami kótyavetyén idegen kézre jut. Az igazat megvallva, semmi kedvem nem volt ilyen vállalkozáshoz, ellen is szegültem jóanyám óhajának. Ezt később sem bántam meg, mert néhány évvel ez után a város kisajátította több házzal együtt és most piactér van a helyén. Mivel Zoltán bácsi jóval később halt meg, Veszprémben a rossz nyelvek bizonyára azzal gyanúsítottak volna meg, hogy azért vettem meg a süketnéma öreg nagybátyámtól a házat, hogy a 14 Véghely Imre 15 Véghely Zoltán magánzó, édesapja öccse, 1906. augusztus 27-én, 62 éves korában hunyt el Veszprémben. A veszprémi és Veszprém megyei kulturális és társasági életben aktívan részt vett. Tagja volt a veszprémi Nemzeti Kaszinónak, a Veszprémi Torna Egyletnek, a nemzetiségek magyarosítását szolgáló Dunántúli Közmívelődési Egyesületnek. A veszprémi táncestélyek rendező-bizottságának gyakran a tagja volt. - Halálozás. = PH 3 (1906) 35. sz. (szeptember 1.) 5. 16 A kéziratban: küldtek át * 13 *
