Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Nagyapám, Véghely Imre és családja
MHNSäNK mam lina, a vejük, Bali238 Albert vagyoni és erkölcsi romlását sem. Lányukat, Jolánt férjhez adták Báli Alberthez, kinek papi végzettsége volt. Az édesapja híres ember volt.239 A Magyar Tudományos Akadémia tagja240, polgár di241 református pap. Azon kívül gazdag ember, 1000 hold föld tulajdonosa és még a jómódú eklézsia [javadalmának] élvezője. A fiát azért nevelte papnak, hogy majd az eklézsiáját átadja néki, mert a hívei imádták. Amikor megkapta feleségnek Véghely Jolánt, az öreg Báli le is mondott a papságról és megválasztatta helyébe a fiát. A történetüket majd később mondom el. Az öreg Véghelyék háza érdekes ház lehetett, mert [a] széleskörű ismeretség elevenné, a nagy műveltség élvezetessé, a politikai életben való vezérszerep, melyet Véghely Imre betöltött, meg mozgalmassá tehette a házukat. A legérdekesebb meg az lehetett, hogy ezekben a politikai megbeszélésekben Véghely Imréné Pázmándy Karolina mindig részt is vett, nemcsak mint gondos háziasszony, hanem mint tárgyaló fél is, és jelenléte valószínűleg a tárgyalási modor színvonalát is emelte. Feltétlenül értékes tagja lehetett a politikai összejöveteleknek, mert a megyei ellenzéki notabilitások még olyan dolgokat is eltűrtek tőle, ami a mai szemmel ugyan különös és érhetetlen, de abban [a] korban igen súlyos kikötés volt. Egy derűs történetke örökítette ezt meg, azt hiszem Árpádi nénitől hallottam. Véghely Imréné Pázmándy Karolina korában még a 232 * * * * * 8 A kéziratban a családnév következetesen és helytelenül: Baly, javítottuk. A rokonság a Baly alakkal a nemesi származást kívánta hangsúlyozni. 239 Báli Mihály (Igar, 1792. április 10. - Polgárdi, 1876. május 7.) református lelkész, esperes. Csajágon és Pápán tanult. 1820-ban Bécsben, Tübingenben tett tanulmányutat. 1816-1819 között Szilasbalháson volt rektor, majd 1820-1824 között Fülén segédlelkész. 1824-től Csőszön, 1828-tól Kálozon, 1843-tól 1873-ig Polgárdin szolgált rendes lelkészként. A mezőföldi egyházmegye jegyzője, tanácsbírája, 1839-1861 között esperese. 1845-1858 között a dunántúli egyházkerület főjegyzője. Több munkája megjelent nyomtatásban. 1857 augusztusában jelezte, hogy néhány lelkésztársával együtt megjelenik I. Ferenc József székesfehérvári látogatásán. SZINNYEI 1891. I. 414-415., KRÁNITZ 2013. 305., 187., BÖDŐ 2018.187. 24° Téved, nem volt akadémikus. 241A kéziratban: polgárán, javítottuk. ♦ 119 ♦
