Hudi József (szerk.): Véghely Dezső visszaemlékezései (Pápa, 2020)
Nagyapám, Véghely Imre és családja
rokonságát nagyszerűen ki is használta a saját szűkebb Véghely családjának az emelésére. Három gyermeke volt, Dezső, Zoltán és Jolán. Gyermekeiért és férjéért élt-halt, és harcolt értük. Szép lakásuk, úri házuk és előkelő körük volt. A konyhájuk is híres volt. Véghely Imrének értékes könyvtára is volt, de feleségének volt külön saját szépirodalmi könyvtára. Azok a magas, négyszögletes könyvállványok (2 db), melyek Almádiban a padláson voltak, azok voltak a könyvtárának a tartói. Édesanyámtól hallottam, hogy — dacára annak, hogy nyitott állványok voltak —, Pázmándy Karolina a könyveit nagy rendben tartotta, féltve őrizte. Senkinek azt megközelíteni nem volt szabad, kivétel csak a Kopácsy Árpád214 volt, aki már gyermekkorában és később is szabadon turkálhatott a könyvei között, sőt, adott neki elvitelre is a könyveiből. Bútorzatuk is szép volt, hiszen többet örököltek szüleim is tőlük, használták a lakásukban, sőt, egy szalongarnitúra is tőlük volt. Ebben a környezetben nőtt és nevelkedett édesapám. A nevelésükre a szülők igen sokat adtak. A szabadságharc és az elnyomatás korszaka kiváltotta [a] középosztály [beliek] szüleiből azt, hogy gyermekeik jövője érdekében sokat foglalkozzanak velük, és mentül magasabb képzettséget és műveltséget szerezzenek nékik. Latinul, görögül, németül már otthon, a szülői házban [megtanult]. Olyan magas fokra emelkedett édesapám 2,4 Kopácsy Árpád szabadelvű politikus, országgyűlési képviselő. Budapesten született 1854. június n-én. Középfokú tanulmányait Veszprémben és Budapesten végezte, majd az egyetemen jogot tanult. 1874-től Veszprém megyei tiszteletbeli aljegyző, 1875- ben második aljegyző, 1876-ban első aljegyző. Később a megyei árvaszék jegyzője és ülnöke, majd megyei főpénztárnok. 1887-ben szabadelvű programmal választották meg a nagyvázsonyi kerület országgyűlési képviselőjének. 1892-ben dr. Óvári Ferenc javára visszalépett, ugyanekkor eladta veszprémi komakúti házát, melyet honvédségi laktanyává alakítottak át A megyeszékhely és a megye közéletében fontos szerepet játszott. Virilisként tagja volt a veszprémi képviselő-testületnek, elnöke a Veszprémi Önkéntes Tűzoltó Egyletnek, alapító tagja a Dunántúli Közmívelődési Egyesületnek. - A veszprémi önkéntes tűzoltó egylet tagjainak névsora. = Veszprém 7 (1881) 42. sz. (október 9.) [2.], - Az első vidéki dunántúli kultur egyesület. = PL 18 (1891) 32. sz. (augusztus 9.) 132., -Választási mozgalmak. = PL 19 (1892) 3. sz. (január 17.) 9., STURM 1888. 248., MOLNÁR 2005. 33-37-♦ 111 ♦