Kövy Zsolt - Szabó György - S. dr. Lackovits Emőke: A Pápai Református Gyűjtemény (Pápa, 1987)
Kövy Zsolt: A Dunántúli Református Egyházkerületi Levéltár
össztérfogat áll rendelkezésre. A jelenlegi állomány 450 folyóméter. A helyszűke már itt is jelentkezik. További begyűjtés csak megfontolt alapossággal végezhető. A még rendezetlen iratanyag 20 folyómétert tesz ki. Alapszinten rendezett 60, középszinten 80, s darabszinten pedig 210 folyóméter. A kötetek folyóméter-száma: 80. Ellenőrző rendezést igényel: 80 folyóméter. További dobozolást pedig 60 fm. A kutatás a teljes naptári évben lehetséges. A levéltár számos országos, helyi (városi) és saját kiállításhoz kölcsönzött anyagot. Az 1987. évi amszterdami kiállításra is átengedtünk néhány archív ritkaságot. Az új múzeumi nagykiállításhoz is tervezünk kölcsönzést a dunántúli református egyházkerület és a pápai kollégium történetének hiteles dokumentálására. Új szolgáltatásunk a fénymásolás. Az MTA—Soros-alapítvány révén jutott a levéltár gyorsmásoló berendezéshez. A levéltár fondjai A levéltár alapfondja a dunántúli református egyházkerület állománya. Az egyházkerületi levéltár kezdeti célkitűzése a kerületi anyag gyűjtése és őrzése volt. A dunántúli református egyházkerület a Sopron és Vas vármegyei lutheránusok és helvét irányúak szétválása után, Beythe István püspöksége alatt 1595-ben kezdte el külön életét. Akkori területe Zala vármegye északnyugati s Veszprém vármegye nyugati felére esett. Hamarosan kibővült Fejér és Somogy vármegyék egy-egy részével, aminek következtében ,,az addigi 6, illetve 5 egyházmegyéje, a négy évig létező kőszegin kívül, a vépi, körmendi, németújvári, vízlendvai és pápai nyolcra, illetőleg hétre szaporodott a veszprémivel és kiskomáromival”.49 A 17. század közepére három Vas vármegyei egyházmegye megszűnt, s csak a körmendi maradt, de már őrségi néven. De az őrségi is egyesült a pápaival, s csak a 19. század elején lett ismét önálló. A 17. század végén a veszprémi egyházmegyéből kiszakadt mezőföldi és csókakői közül, az utóbbi hamarosan megszűnt, s gyülekezeteit a veszprémi, illetve a mezőföldi egyházmegyébe osztották be. A 18. század derekán alakult ki a belsősomogyi egyházmegye. Moson, Győr, Pozsony, Komárom, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád és Esztergom vármegyék területén jött létre 1592-ben a samarjai 89
