Kövy Zsolt - Szabó György - S. dr. Lackovits Emőke: A Pápai Református Gyűjtemény (Pápa, 1987)
Kövy Zsolt: A Dunántúli Református Egyházkerületi Levéltár
év alatt a püspöki székhely változása szerint, megjárta a fél egyházkerületet.”5 (Sajnos az öreg almárium elpusztult a II. világháború idején.) Az 1765-ben készült téka is minden bizonnyal hasonló sorsra jutott, elpusztult, vagy elmaradt valahol a gyakori költözések során. Okkal gondolhatjuk, hogy a benne őrzött anyagot is megrostálta az idő. Ezért lehetséges az, hogy Tóth Ferenc akkori egyházkerületi főjegyző (generális nótárius) egy még korábban nem létezett egyházkerületi levéltár felállítását indítványozza az 1821-i, mezőszentgyörgyi egyházkerületi közgyűlésen. Tóth Ferenc 1801-ben kerül Pápára, mint teológiai tanár, 1816-ban lesz egyházkerületi főjegyző, 1817-ben választják meg a pápai református egyház lelkészévé, 1827-ben kapja meg a legmagasabb méltóságot, a püspöki tisztet, amit 1844-ig, haláláig gyakorol. A már említett mezőszentgyörgyi közgyűlésen egyébként ezt a határozatot hozták: „Generális nótárius jelentette, hogy nem lévén az azelőtt való időkben a superintendentiának archívuma, minekutána már a superintendentia számára egy almáriumot csináltatott, akarná abba a superintendentiát illető és a gén. nótárius kezén álló minden írásokat chronologiai rendbe és egy készítendő s a superintendentiának bemutatandó series szerint elrendezni, hogy ennélfogva egy rendbevett notariale archívuma lenne a superintendentiának.”6 Liszkay József, Tóth Ferenc püspök veje is7, később, 1877-ben a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban megjelent: A dunántúli ref. superintendentia levéltára c. írásában, apósának, Tóth Ferencnek tulajdonítja a levéltár alapítását. Ezt írja az említett helyen Liszkay József, akkori pápai református lelkész: „Alapítá ezt Tóth Ferenc, kinek élet s jellemrajzát a magyar protestáns egylet, a nagy papok koszorújában még ez év folytán világ elé bocsátandja. Nevezett férfiú mint kerületi főjegyző 1821-ben pendíté meg először az eszmét, felhíva az esperesi kart ez eszme felkarolására, s tettleges segélynyújtásra.”8 Bár tudjuk, hogy a már említett bizonyítékok mellett még számos egyházkerületi közgyűlési határozat tanúsítja az egyházkerületi levéltár 1821 előtti létezését, mégsem ítélhetjük elfogultnak Liszkay véleményét, mert való igaz, hogy korszerű és értékekben gazdag levéltárat Tóth Ferenc hozott létre. Főképp azért is, mert Tóth Ferenc nemcsak egyházban, hanem nemzetben is gondolkodott, bár ezt tehette, mert a nemzet sorsa a magyar református egyház sorsával csaknem azonos volt. Tóth Ferenc felhívta az egyházmegyéket, hogy a birtokukban 76
