Kövy Zsolt - Szabó György - S. dr. Lackovits Emőke: A Pápai Református Gyűjtemény (Pápa, 1987)

Kövy Zsolt: A könyvtár különgyűjteményei

iskolaépületek nyári tatarozásával . . . stb. Elhatározták a pedagó­gusok átképzését. Az alapvető ismeretek 4 mű elsajátítására vonatkoztak: 1. Marx—Engels: A Kommunista Kiáltvány. 2. Marx: Polgárháború Franciaországban. 3. Engels: Utópisztikus és tudományos szocializmus. 4. Bucharin Nyikoláj: A kommunis­ták. A közoktatás problémái vallási kérdéseket is felvetettek. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint felhívták a szerzetes tanárokat, hogy ha a pedagóguspályán akarnak maradni, lépjenek ki a rendből. Erre a felhívásra a Szent Benedek Rend Főgimnáziuma így válaszolt: ,,A pápai szentbenedekrendi kath. főgimnázium igazgatóságától. 159. sz. A 153/1919. sz. átiratára a vezetésem alatt álló tanári kar fölhatalmazása alapján mindnyájunk nevében kije­lentem, hogy nem lépünk ki a Rendből. Pápa, 1919. júl. 18. dr. Kocsis Loránd sk.” Ellenpélda is volt, mert az irgalmas nővérek társulatából Schillinger Mária óvónő 1919. július 26-án kilépett. Mindezek mellett az volt az akkori hivatalos álláspont, hogy nem szabad sem a vallást, sem a vallástanítást bántani. A közművelődési reform egyik megnyilvánulása a könyvtárak köztulajdonba vétele volt. A református főiskolai könyvtár is állami tulajdonba került. A művelődési osztály irataiból ezenfelül azt is megtudjuk, hogy az evangélikus gyülekezet akkor 3 könyvtár­ral rendelkezett: ifjúsági és gyülekezeti, egyházmegyei és lelkészi kézikönyvtárral. A városi könyvtárak anyagából, 1919. május 28-án, a kollégium dísztermében szabadpolcos nyilvános köz­könyvtárt hoztak létre, amelynek 1 havi forgalma 1500 olvasó volt. A látogatók 90%-a tanulók közül került ki. A színházi élet szükséges változásairól is tudósítanak a jegyző­könyvek. Ezek szerint: „Pápa városa részére 8—8 hónapos színi­évad és oly színtársulat működése fog biztosíttatni, mely a pápai munkástanács és a proletárközönség magasabbrendű igényeit fel­tétlenül kielégítheti.” Hírt kapunk a város zeneéletéről, zeneiskola felállításáról, s arról is, hogy a Közoktatási Népbiztosság kérte a kormányzatot, hogy az állampénztár a zeneiskola céljaira, annak felszerelésére 50 000 koronát utaljon ki. Végül meg kell jegyeznünk, hogy az egész tanácsköztársasági gyűjtemény létrehozásában, átmentésében és megőrzésében a legfőbb érdem Pongrácz Józsefé, a főiskola könyvtárosáé, aki odaadó szorgalommal és szakértelemmel gyűjtötte össze a nagy forrásértékű anyagot. 66

Next

/
Thumbnails
Contents