Kövy Zsolt - Szabó György - S. dr. Lackovits Emőke: A Pápai Református Gyűjtemény (Pápa, 1987)

Kövy Zsolt: A könyvtár különgyűjteményei

tettek be a Tavaszba. Erre Petőfi nagyon megharagudott, és a Pesti Divatlapban, melynek akkor segédszerkesztője volt, megrovásban részesítette a Képzőtársaságot, azt mondván, hogy ha még újabb Tavaszt adnak ki, akkor forduljanak hozzá, s majd ő akkor el fogja küldeni a katona korában írt alexandrinusait. Tehát még rosszabb verseket fog küldeni, mint a mostani versek.” A nagy gonddal őrzött és gyarapítóit gyűjtemény a könyvtárban külön termet is kapott, s ezzel állandó kiállítássá is vált. A tanárok alkotásai, a diákok művei s a pápai vonatkozású egyéb anyag mellett, itt nyert elhelyezést a 800 kötetes Tóth Ferenc-könyvtár, s Kerkapoly Károly — saját könyvszekrényében tárolt — könyvhagyatéka. Természetesen itt kapott legméltóbb helyet a Petőfi-, Jókai- s Orlai-relikviák könyv-, kézirat-, rajz- és emlékérem-anyaga is. A hagyományokat tisztességgel ápolva, mi is nagy gondot fordítunk a gyűjteményre, annak gyarapítására és bemutatására.

Szabad legyen — tallózva az anyagban — néhány értéket és szép darabot bemutatni a gyűjteményből.

A peregrináció emlékezete, Séllyei István gályarab-prédikátor, dunántúli püspök (1669—1692) groningeni disputa értekezése (1657): Disputatio theologica qua Robert Bellarmini . . ., ami nyomtatásban Groningenben jelent meg 1663-ban. A gályarabtárs Kocsi Csergő Bálint megírta a gályarabság történetét: Narratio brevis de opressione libertatis ecclesiarum Hungaricarum (A magyar egyházak szabadsága elnyomásának rövid elbeszélése) címmel, ami Lampe: Historia ecclesiae ref. in Hungária et Transsylvania (A református egyház története Magyarországon és Erdélyben) c. művében jelent meg Utrechtben, 1728-ban. (Csak 9 fejezet. A három befejező fejezetet Balogh Elemér közölte a Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár 1902. évfolyamában.) Kocsi Csergő művét (a kilenc fejezetet) Bőd Péter erdélyi lelkipásztor-író fordította le 1738-ban magyarra: Kősziklán épült ház ostroma címmel. (Kéziratos példányát is őrizzük.) Nyomtatásban Szilágyi Sándor adta ki 1866-ban, Lipcsében. A három fejezet magyar fordítását Szimonidesz Lajos tette közzé: Magyar vértanúk nyomában címmel, 1944-ben. Kocsi Csergő Bálint, háromszori (1671—1674, 1678—1683, 1693—1695) rektor-professzor kéziratos ,,oratios” könyve az 1679—1682, s az 1693—1695. években elmondott, diákokhoz intézett buzdító beszédeit tartalmazza. Az 1790—1831. közötti idő nagy professzora Mándi Márton István volt. Művei teljes sorozatát őrzi a Papensia (pld.: Krug: Systema Philosophiae

56