Kövy Zsolt - Szabó György - S. dr. Lackovits Emőke: A Pápai Református Gyűjtemény (Pápa, 1987)

Kövy Zsolt: A könyvtár különgyűjteményei

már együtt volt egy számba vehető gyűjtemény. 1817-ben pedig már 2 arany-, 129 ezüst-, 75 réz- és 4 gipszpénz alkotta az éremtárat. Stettner Zádor György neves kollégiumi jogtanár (későbbi akadémikus) 1834. évi jelentése pedig már 4 arany-, 208 ezüst-, 124 réz-, 2 ón-, 1 bádog- és 6 gipszpénzből álló gyűjteményről beszél. A következő esztendőben a Zsoldos-hagyatékkal gyarapodott az állomány, amellyel a gyűjtemény 2116 érmére szaporodott. Ebben 17 arany- és 577 ezüstpénz volt. Borsos István 1909. évi éremkatalógusának történeti részéből tudjuk, hogy 1848-ban, Pápa városának horvát megszállása idején, komoly kár érte a gyűjteményt. Az idegen csapatok bevonulása előtt az iskolai főhatóság — a gyűjteményt menteni akarván — elásta azt az ókollégium pincéjében. A bizonytalan idők elmúlta után azonban a kincsek rejtekhelyén semmit sem találtak. Éveken át nyomoztak a tolvajok után, mindhiába. A veszteség s a megrendült bizalom sokáig bénította az éremtár fejlődését. Az 1863. év viszont nagy fordulatot hozott. Sárközy József főbíró, főiskolai gondnok háromezer darabot megközelítő érem-, s hatszáz darab régészeti, természetrajzi s más vegyes gyűjteményét a főiskolára hagyta.

1877-ben pedig az éremgyűjtemény már 3817 darabot számlált, s benne a görög—római anyagot Voetter Ottó uralkodók szerinti rendbe sorolta. Újabb jelentős gyarapodást hozott az 1889. esztendő, amikor is Pap Gábor dunántúli református püspök (1874— 1895) 279 darabból álló magyar éremgyűjteményét ajándékozta a könyvtárnak. 1893-ban került be az éremtárba Galamb István zirci járásbíró 923 darabos, vegyes görög—római, s magyar pénzgyűjteménye. Az adakozás később is folyamatos maradt, amiről a református főiskola nyomtatott évkönyveiben (1838—1948) közreadott gyarapodási jegyzékek s adakozónévsorok tesznek tanúságot. Dr. Répássy Gyula tájékoztatása szerint kiemelkedő adományok a Vári Szabó Elemér- s a Veres József-féle hagyatékok voltak.

Említettük, hogy Borsos István 1909-ben az általa leírt magyar, 1911-ben pedig a görög, barbár és római érmek katalógusait nyomtatásban is megjelentette. Borsos 1176 magyar érmet írt le hat fejezetben, s kronologikus rendben. Az Árpád-házbeli királyok érmeit (997—1308), az Árpád-házi királyok szlavón érmeit (1096— 1290), a vegyesházi királyok érmeit (1308—1540), a Habsburg és habsburg-lotringeni királyok magyar érmeit (1540—1909), személyi és városi érmeket (Arad, Buda, Marosvásárhely stb. Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Teleky

47