Kövy Zsolt - Szabó György - S. dr. Lackovits Emőke: A Pápai Református Gyűjtemény (Pápa, 1987)
Szabó György: A Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Nagykönyvtárának története
kéziratos könyv a XIX. században még mindig szerves része volt az oktatásnak. így volt ez Pápán is. 1838 júniusában megkezdte ugyan a működését a főiskolai könyvnyomda, mégis a tananyag jelentős részét még nem a nyomtatott könyvek, hanem a diákok kéziratos jegyzetei, a tanárok diktátumai és a különféle kompendiumok képezték. 1832-től jogi tanszékkel gyarapodott a pápai főiskola, s tudjuk, hogy a jogi szak megindulásakor Kövy Sándor néhány könyvén kívül csupán kézírásos jegyzeteikre támaszkodhattak a pápai joghallgatók. A teológiai oktatásban ekkor még szintén nagyobb jelentőséggel bírt a kéziratos tananyag, mint a nyomtatott. Az idők viszontagságai megtépázták a kollégiumi könyvtárat, ennek nyomait a kézirattár ugyancsak magán viseli. A „Papensia” teremben lévő egyedi értékei a pápai tanárok és diákok kéziratos munkái. Számos pápai tanár és dunántúli lelkész nyomtatásban meg nem jelent munkáját is itt találjuk, melyek a Tóth Ferenc által tervezett „Pannonica Bibliotheca” anyagát képezhették. Mándi Márton István, Tóth Ferenc, Bocsor István, Tarczy Lajos és más pápai tanárok műveinek autográf kéziratait szintén a kézirattári állományban találjuk. Jóval nagyobb terjedelmű a XX. században tanító professzorok kéziratos hagyatéka, melyek közül megemlítendő Thury Etele egyháztörténeti vonatkozású okiratmásolatgyűjteménye. Különösen értékes a magyar protestáns gályarabokra vonatkozó okiratgyűjteménye, melynek részleges jegyzéke nyomtatásban is megjelent a Theologiai Szemle 1930. évi 4—6. számában. A nagyobb e századi tanári kézirathagyatékok közül kiemelem Antal Géza, Czeglédi Sándor, Trócsányi Dezső, Pongrácz József, Borsos István, Lakos Béla, Faragó János stb. hagyatékát. A Petőfitől és Jókaitól származó kéziratokat korábban már említettem (versek, előadások, levelek, elbeszélések). A kézirattárba tartozik Orlai Petries Soma ceruzarajza, melyet Pápán készített Baráth Ferencről, valamint Jókai Mór két rajza diáktársairól. Jeles értékeink közé tartoznak Kossuth Lajos saját kézzel írt levelei, köztük az, amelyiket az emigrációból írt Pulszky Ferenchez. Thaly Kálmán levelezéséből szintén jelentős mennyiséget őriz a kézirattár. Több példánnyal rendelkezünk Kossuth kéziratos lapjaiból, így az Országgyűlési Tudósításokból (1832—36) és a Törvényhatósági Tudósításokból (1836—1837). A Mohács előtti magyar vonatkozású oklevélgyűjtemény — a 35
