Kövy Zsolt - Szabó György - S. dr. Lackovits Emőke: A Pápai Református Gyűjtemény (Pápa, 1987)

Szabó György: A Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Nagykönyvtárának története

helyütt. A legtöbb antikvánk a bázeli Frobenius-, Guarinus-, Oporinus-, a genfi Stephanus-, Vignon-, a lyoni Gryphius-, a leideni Plantin-, a lipcsei Thanner-, Faber-, Lamberg-, a frankfurti Brubach-, Corvinus-, a zürichi Froschoverus- és az antwerpeni Plantin-nyomdákból került ki. Megemlítendő Aurelius Augustinus híres művének (De civitate Dei) 1552-es bázeli kiadása. Fridericus Nausea ugyancsak Bázelban, 1550-ben megjelent munkájában a szerző saját kezű ajánló sorait olvashatjuk. A Rákócziak sárospataki fejedelmi könyvtárába tartozott — a könyvben található bejegyzés szerint — Kálvin János Institúciójának Genfben, 1569- ben megjelent példánya. A fejedelemtől 1635. január 24-én — öt más könyvvel együtt — kapta kölcsön a bejegyző Kálvin munkáját, s ez év június 3-án Gyulafehérvárott szolgáltatta vissza.

Az 1711 előtti magyar, illetve magyar vonatkozású könyvállomány (lásd: Szabó Károly: Régi Magyar Könyvtár I—III. Budapest, 1879—1898.) 604 egységből áll, a kötetszám ennél nagyobb. Régi magyar könyveinkből is a legrégibb nyomtatvány Bornemisza Péter: Masic része az evangéliumokból való tanusá- goknac . . . (Sempte 1574.) című műve. Egyik legféltettebb kincsünk a Huszár Dávid által Pápán, 1577-ben kiadott Heidelbergi Káté első magyar nyelvű fordítása. I. Torkos Jakab (1745—1785 között volt a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke) könyve volt könyvtárunk egyik legnagyobb értéke, Bornemisza Péter: Ördögi kísértetekről . . . (Sempte, 1578. recte Detrekő 1579.) című könyve, melynek egyetlen meglévő példányát mondhatjuk magunkénak. Érdekességként megemlítem még Szenei Molnár Albert Institúció-fordítását, mely Hanauban jelent meg 1624-ben. A korabeli vallásegyeztetési kísérletek egyik ismert, s nagy vihart keltő alkotása volt Samarjai János: Magyar Harmónia .. . című műve, mely Pápán jelent meg 1628-ban Szepes- várallyai Bernhard Máté nyomdája termékeként. A Régi Magyar Könyvtár állományában persze még nagyon sok ismert szerző nevével találkozhatunk, így Károlyi Péterével, Szegedi Kis Istvánéval, Dévai Biró Mátyáséval, Beythe Istvánéval, Méliusz Juhász Péterével, Pázmány Péterével, Medgyesi Páléval, Apáczai Csere Jánoséval, Misztótfalusi Kis Miklóséval, Géléi Katona Istvánéval, Komáromi Csipkés Györgyével, Comenius Amos Jánoséval, Pápai Páriz Ferencével, Debreceni Ember Páléval stb.

A könyvtár legrégibb újságja talán az a Brüsszelben, 1685-ben kiadott francia nyelvű tudósítás, amelyik Érsekújvár visszafoglalá33