Kövy Zsolt - Szabó György - S. dr. Lackovits Emőke: A Pápai Református Gyűjtemény (Pápa, 1987)

Szabó György: A Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Nagykönyvtárának története

Református Jogakadémia és a Jogászsegélyegylet könyvtára, 1890- ben pedig a Református Tanítóképző Intézet könyvtára. Közvetlenül a II. világháború előtt került be a Jókai-kör könyvtára, mintegy 1200 kötettel. Az 1952-es államosítások során jutott a Nagykönyvtár birtokába a „Nátus” és a Theologiai Akadémia Tóth Ferenc Önképzőkörének, a tanszéki szemináriumi könyvtáraknak, valamint a Keresztyén Ifjúsági Egyesület könyvtárának könyvanyaga. Antal Géza püspök (t 1934) kb. 5000 kötetes könyvtára, és több tanári hagyaték (pl. Faragó János, Lakos Béla, Pongrácz József stb.) ugyancsak jelentős mértékben gazdagította a gyűjteményt.

Közvetlenül 1945 előtt a könyvtár 92 000 kötetével Dunántúlon a harmadik volt Pannonhalma és Esztergom mögött. Jelenleg hozzávetőlegesen 160 000 egységgel számolhatunk, a duplumok és egyéb különgyűjtemények (1848-as aprónyomtatványok, világháborús gyűjtemények, plakátgyűjtemény, színlap- és fényképtár) nélkül.

Az 1864. évi könyvtári rendezés új szakrendi beosztás alapján történt Kerkapoly Károly igazgatósága (1853—1868) idején, Rózsa István könyvtáros munkájaként. Az első igazán szakszerű rendezést Tóth Dániel könyvtáros (1877—1897) végezte, elkezdve a címlapkatalógus készítését is a Porosz Instrukció (Pl) mintájára. Ezt a munkát Borsos István direktor (1897—1918) folytatta. Borsos a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának rendszerét figyelembe véve, az állományt 32 szakba osztályozta. Természetesen ezek az osztályok már elégtelenek lettek a hagyományos és nem hagyományos dokumentumok tudományos rendszerezésére.

Az állományt e szakokon belül, az úgynevezett szaknaplókban, valamint a raktári rendben is megpróbálták alfabetikus rendben tartani, azonban a bejövő anyag nagy száma miatt ez csak ideig- óráig sikerült, s mindez egyfajta erőltetett, sematikus szak- és raktári rendet, illetve komplikált jelzetalkotásokat eredményezett.

Borsos István készítette el a könyvtár válogatott anyagának katalógusát is, ami két kötetben 1901-ben és 1912-ben jelent meg, 17 950 mű leírásával. 1903-ban a könyvtár nehéz körülményei miatt állami segélyért folyamodott, és a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének ellenőrzése alá került.

A könyvtár 1912-ben költözött a Március 15. térre, a főiskola legújabb épületébe. A keleti szárny földszintjén kapott helyet, itt található ma is. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége 1912/13-tól 1914/15-ig 1000 korona segélyben részesítette a

31