Ólé Sándor: Pápai diákemlékek (Pápa, 2004)
A Teológián
ÓLÉ SÁNDOR tételt ád fel nékem, s most ezzel a semmivel szégyenített meg engem. A sértettség érzetétől arcomba futott a vér, és nem feleltem neki. Rám szól, hogy tessék felelni. Mire én azt mondom: én tudom az egészet, de ezt az egyet, ezt a jelentéktelen tételt el sem olvastam. Kérem a nagytiszteletű urat, szíveskedjék más tételt adni. Ekkor meg ő sértődött meg. Láttam az arcán az indulatot. Már közel voltam ahhoz, hogy fölkelek és otthagyom a bizottságot, mikor Antal Gábor püspök úr, a vizsga elnöke, kihúzott a csávából, megoldotta a kérdést, odaszólván Antal Gézának: tessék neki feladni Buddha tanítását. így feleltem én az alapvizsgán Buddha tanítását. Irtózatosan kiteregettem a buddhizmust, amelyben csak holttest és ereklyék vannak, de nincs benne semmi vigasztaló. Hiszen a lét célja az ő tanításában a lét megszűnése, a „Nirvána”. Nincs benne egy „és”. „És” csak a keresztyénségben van, ahol azt mondja Jézus, a mi fejünk: „Én vagyok az Első és az Utolsó. És az Élő; pedig halott valék, és ímé, élek örökkön örökké!” A dogmatika, Antal Géza főtárgya, melynek nagy várakozással néztünk elébe, III. éves korunkban került volna terítékre. Ez a „rendszeres teológia”, melynek Kálvin ezt a címet adta: „A keresztyén vallás rendszere.” Ez a teológiai tudományok fejedelme; és mi is így néztünk eléje. Azonban ebben az évben az történt, hogy Antal Géza professzorunkat kiküldte az Egyetemes Konvent az Amerikai Egyesült Államokba az ottani magyar református egyházak megbékítésére és megszervezésére. Mert széthúztak a mi atyánkfiái Amerikában, és a Konvent nem nézhette tovább ezt a széthúzást. Széttekintett az országban az egyház legkiválóbb fiai között, és dr. Antal Gézában találta meg azt a tüneményes férfiút, aki a kényes feladatot, az amerikai magyar reformátusok közös alapon közös szentegyházzá való felépítését és megszervezését, fényes sikerrel megoldja. Ez is azt bizonyítja, hogy nem volt a pápai főiskola olyan utolsó! Hanem ebből az következett, hogy nekünk nem Antal Géza adta elő a dogmatikát. Ettől a szerencsétől mi elestünk. A nagyobb érdek elnyomta a kisebbet. Helyetteséül lie. Rácz Kálmán főgimnáziumi vallástanár kérte fel a főiskolai igazgatótanács. Minden tisztelet és köszönet megilleti lie. Rácz Kálmán vallástanár urat az ő szíves és értékes szolgálatáért, melyet a dogmatika előadásával a teológián végzett, mégis sajnáltuk, hogy Antal Gézától elestünk. Pedig lie. Rácz Kálmán is kemény koponya volt, akinek alakjára és egész megjelenésére rá volt írva a dogmatika. És szinte csodálatos volt munkabírása. Még apologetikát is adott elő. Ekkora buzgóság megihletett bennünket, hogy milyennek kell lennie «s* 190
