Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Nádasdy Lajos: Petőfi, a pápai diák
só napjaiban, de legkésőbb március elején aláírta a főiskolai törvényeket. Az iskolaszék jegyzőkönyvében olvashatjuk az erre vonatkozó adatokat: „XVI. ülés 181+2. febr. 26. 196. Petrovics Sándornak meghagyatott, egy hét múlva aláírja magát az iskolai törvényeknek, mert különben vizsgálatokra nem bocsáttatik és a tanulók között helye nem leend. ” A felhívásból már gyaníthatjuk, hogy a magánvizsgán túl van, tehát semmi akadálya, hogy a kötelező rend szerint aláírja az iskolai törvényeket. Orlai tesz említést arról, hogy a vizsgát Bárány Gusztávval együtt tette le, kivel súgás útján akartak egymáson segíteni, de nagyon fejelágyára esett feleleteket adtak a félreértett és rosszul hallott súgás nyomán, úgyannyira, hogy a tanárok is nagyot derültek rajta. Mindenesetre nagy jóakarat kellett a tanárok részéről ahhoz, hogy mindketten a felsőbb tagozat tanulói lehettek. Jegyzőkönyvi adatot nem találtunk erről a magán vizsgáról, azonban maga az aláírás ténye a ma is meglévő törvénykönyvben igazolja azt. Itt adalékkal is szolgálhatunk a szülőföld-vitához, amikor közöljük, hogy Petőfi Kiskőröst írta be születési helyéül. Ez volt igazi hazája, vagyis igazi születési helye! A vita mind a mai napig érezteti hatását a magyar irodalmi és kulturális élet különböző területein. A vita alapvető oka az, hogy noha az életrajzírók mindegyike hivatkozik a pápai iskola anyakönyveire, az eredeti iratokat valójában sohasem látták. „Anyakönyv” elnevezésű kéziratos mű nincsen: ám van „Felvételi Könyv”, „Értesitvény” és „A helvétiai vallást követők pápai főiskolájának elrendelése és törvényei” címmel. A három forrás közül okmányszerűen hitelesnek csak a Felvételi Könyvet és a törvényeket tartalmazó ún. anyakönyvet tekinthetjük, mert az elsőben az igazgató a felvevő és beiró, a másikban pedig a felső tagozatos diákoknak saját kezükkel kellett beírni és aláírni nevüket és adataikat. Az Értesitvény tanáronként, külön-külön tartalmazza a tanulók névsorát és érdemjegyeit. Ezeket maga a tanár, vagy a szénior, esetleg a contrascriba írta be. Adatai annyiban elfogadhatók, ameny- nyiben a tanár maga írta vagy ellenőrizte azokat. Mindezek figyelembevételével kell tehát értékelnünk a különböző tanulmányokat. Mártinké utal arra, milyen viharos viták zajlottak a szülőhely kérdésében és közöl is egy adatot az Értesitvényből Szabadszállással kapcsolatban. Itt a születési hely Szabadszállás, megye: Kiskunság (sic!), atyja: mészáros, neve 95
