Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Nádasdy Lajos: Petőfi, a pápai diák

Fekete Sándor könyvében ismét úgy jelenik meg, hogy „Tarczy tanítványt is szerzett neki, egy ügyvéd kislányát kellett tanítania kosztért és pár forint havi bérért. Társaitól különböző ruhadarabokat is kapott, fekhelyet hol egyiknél, hol másiknál talált... Két verse is díjat nyert a szokásos irodalmi pályázaton, egy-egy arany jutalmat kapott értük. ”* (Mindjárt három súlyos tévedés!)

Nincs itt terünk arra, hogy az ellentmondások elemzését részletesen közöljük, a végső eredmény azonban a következő: Petőfi sohasem tanította és nem is taníthatta Horváth Lenkét! A kislány ugyanis - mint a pápai evangélikus egyház anyakönyvéből kiderül - éppen 1841. tavaszán született és mindössze kilenc hónapos volt, amikor Petőfi Pápán diákoskodott. És ebben a korban aligha volt szüksége házitanítóra vagy nevelőre, hogy őt írásra és olvasásra tanítsa, sokkal inkább dajkára. A kislány 3/4 éves korában halt meg, 1842. március 8-án. Bizonyítékul közöljük az anyakönyvi adatokat:

Pápai Evangélikus Egyházközség vegyes anyakönyve II. kötet, 189. oldal. 18UI. Számrendje: 16. Születés helye és napja: Pápa. U- Keresztelés ideje: május 6. Gyermek neve: Lenke. Szülők neve: Tek. Horváth István hazai hites Ügyvéd Ur - Ns Horváth Borbála Asszonyság. Kereszt atyáik és anyáik: Tek. Szentgyörgyi Armpruszter Dániel Táblabiró Ur és Hitvese N. Kelemen Krisztina Asszonyság; Tek. Tudós Tarczy Lajos Páipai Főiskolai Oktató Ur, a Magyar Tudós Társasáig rendes tagja és hitvese N. Nagy-Szabó Jozefa Asszonysóig. Keresztelő Láiszló Jónás jrred.

A temetés - ugyanazon anyakönyvből: Számrendje: 8. Halód ideje: 18p2. Meghalás helye és napja: Pápa. 8. Eltemetés ideje: Márt. 9. A megholtnak neve, polg. sorsa, lakhelye: Tettes Horvádh István hites Ügyvéd Urnák Lenkéje. Kora: 3/j észt. Nyavalya: Görtsben. Elkisérő: László Jónás Prédikátor.''

A közölt adatokból mindenki számára világos lehet tehát, hogy a korábban említett ilyen irányú közlések mind tévesek. Ma már nem lehet tudni, ki vagy mi indította el a tévedések sorozatát. Szerintünk talán Halasy, kinek írása 1877-ben jelent meg a Fővárosi Lapokban. Ez befolyásolhatta Orlayt is, amire 1879-ben a maga visszaemlékezéseit közölte s innen gyűrűzött tovább mind a mai napig, mert minden Petőfi-kutató Orlayt tartotta a legautentikusabb for92