Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Vass Vince: Jókai kálvinizmusa
Istenhite azonban sokszor nem bírná ki a kritikát. Annyira gyermekes bizalommal néz az Istenre, hogy csak a kegyelmes Atyát látja, a bűnt büntető ítélő bírót nem veszi észre. De tudja, hogy az Isten „csupán rendeletéiben meg- nyugvó szívet”, tehát engedelmességet és nem külsőségeket kíván, tudja, hogy a bűnbánat nem külsőség, nem ceremónia, hanem belső lélekmunka. Hisz a halál utáni életben is: „Legmagasabb, legédesebb gondolatja az emberi szívnek a feltámadás... Az Úr, az örökké élő Úr minden fűszálban azt suttogja nekünk: feltámadunk! - bizony, feltámadunk.” (Feltámadás) Még a lepkét is ez a „hit”, ez az ösztön készteti: „Hát ha e mikroszkopikus állatnak van tudomása a halál utáni létről, megdicsőülésről, a lelkes ember irtsa azt ki magából?” (Lélekidomár) „Óh, de előbb élned kell úgy, hogy ha meghalsz, mosoly maradjon arcodon.” (Gutái Taddeus haldoklásának leírása Az elátkozott családban.) Alakjai Ebből a világnézetéből fakad Jókainak egy olyan vonása, amit legjobban ezzel a szóval fejezhetünk ki: lelkiség. Nála az élet korlátlan úr a világban. Ha ezt az alapmeggyőződését nem ismerjük, akkor nem értjük azt a szinte babonaságig menő naívságot, mellyel valósággal a csodák területének tartja az emberi lelket. Az ember testből és lélekből áll, de Jókai szerint a testet összetöri a lélek, hogy a maga hatalma alá hajtsa. Az emberi lélek összekötő kapocs a föld és a végtelenség között, s a végtelenség erői áramlanak bele. Ezért oly légiesen lelkiek az ő hősei, mintha nem is a földön járnának, ezért bíz olyan sokat a természetfölötti lelki hatalmakra. De ezért vannak olyan torzalakjai is, démonai, ördögei, akikben a test ellenáll a léleknek. Egész világnézete: a lélek szuverenitása az anyag felett. A lélek parancsol a testnek, a szívnek, az ostoba idegeknek, engedelmességre tudja kényszeríteni azokat: ilyen ő maga, ilyenek a hősei. így nézzük regényalakjait, s akkor megértjük őket. Ez a lelkiség legjobban meglátszik a kisgyermekeken. Angyal, más világ küldötte a gyermek: „egy más világé, melynek ismeretlen delejes hatása sugárzik a gyermekarcból, gyermekszemből azokra, akikhez küldve lett. A gyermekek szemében van néha bizonyos kék sugárzat, mely bűvölő erővel bír; mely beszélni tud, s ezt a színt elveszti a szem, amikor beszélni megtanult az ajak; ez a sajátszerű kék 207
