Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Korsós Bálint: „Áldott legyen a láng...” Pápai hatások Jókai írásművészetében

Ezzel szemben 0. Nagy maga ismerteti a regény egyetlen szövegszerű idézetét a Csittvári krónikából, ami az egyik legismertebb és legtehetségesebb, tragikusan rövid életű diákköltő, Kováts József (1780-1809): A kopottabb nemesekhez című gúnyversének kétharmada. S neki tulajdonítja a regényben csak címmel említett Csokonai halálára írt verset. A „rímkovácsnak” is nevezett diákköltő kéziratai ugyan debreceni és pataki kéziratos gyűjteményekben maradtak ránk, mégis egy emberöltővel későbbi születésű a Jókai regény hőseinél (1780-1809), így az O. Nagy említette 1783-as debreceni vizsgálat aligha bukkanhatott a verseire. Másrészt a hányatott életét egy csíny miatt a kaposvári tömlöcben befejező remek verzifikátor - a pápai kollégium növendéke volt. Ennek persze a diákok és kéziratok kollégiumok közötti vándorlását ismerve aligha van túl nagy jelentősége. S tudjuk, hogy Jókay Lajosnak, írónk apjának is volt(ak) kéziratos gyűjtemény(ei)52, tehát a származtatás így is lejátszható.

A Pápai Református Gyűjtemények kutatója, Nádasdy Lajos azt állítja, hogy a regénybeli krónika nem más, mint a gyűjtemények Kézirattárában lévő olvasóköri jellegű társaság által „Próbadarabok" címen 1803-ban lejegyzett kötet.53

A csinos kötésben található könyvbe egy fél éven át havi rendszerességű üléseik nyomán 8 álnevet használó diák (Lanti, Földi, Szente, Vigfi, Búvár, Éles, Kertész és Kemény) írt, a legkülönfélébb akkor divatos témákat tartalmaz. A szerzők álneveiknek megfelelően filozófiatörténeti, történelmi, teológiai, pedagógiai, fiziológiai tárgyú, irodalmi és humoros írásaikat, előadásaik vázlatát vették föl a gyűjteménybe. Kötetük szellemiségét a felvilágosodás határozta meg, amely a hazai protestánsoknál nem került ellentétbe még az ugyanitt közölt bibliai egzegézissel sem. (II. Frigyes porosz király tudományos karakteréről, az „emlékezettehetségről”, a most született emberről, a különböző mesterségek hasznosságáról szólnak az első ülés följegyzései.) Mándi Márton István gondolkodásának meghatározó voltát Élesnek „Rövid históriája a filozófia mostani állapotjára való eljutásnak” című másfél lapos eszmefuttatása példázza, amely az antik bölcselettől a kortársig eljutva így sommázza: „midőn a gondolatbeli Tárgyat a valóságos lételő Tárgytól megkülönböztetni

i>2 Uo. 65.

53 DRETGy Kézirattára 0.500 jelzet, hivatkozik rá: NÁDASDY Lajos: Pápai hatások Jókai írásaiban = Veszprém Megyei Napló 1975. március 1. 7.

198