Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Korsós Bálint: „Áldott legyen a láng...” Pápai hatások Jókai írásművészetében

művei drámai szerkezetét megvilágító pályamunkájával) megnyerve a Kisfaludy Társaság pályázatait. A következő években Dickens, Cooper és Shakespeare egy-egy művét teszi át magyarra. Az általa fordított Rómeó és Júlia 1844- es bemutatójának sikerét viszont álnéven (Túrkevi) 1847-ben bemutatott saját komédiájával (Férj szelídítő) nem tudta megismételni. Az 1846-ban megüresedett pápai filozófia katedrát először neki kínálták föl, ezt elutasítva Bécsben vállal nevelői állást, majd a belügyminisztérium hivatalnokaként ment nyugdíjba. Öccse, Gondol Gábor (1824-1902) pedig jogászkodás után 1861-69-ig a pápai jogakadémia tanára, eztán pedig a honvédelmi minisztérium tanácsosa.

Gondoltói patronáltja, Kerkápoly Károly (1824-1911) örökölte meg Zala megyei ügyvédbojtárkodás, németországi tanulmányút és nemzetőri szolgálat után 1849-től a pápai filozófiai tanszéket. Színtelen, ámde módszeres tanári munkáját hegeliánus szellemben fogant tankönyvei és a róla meleg szavakkal emlékező tanítvány, Eötvös Károly és akadémiai székfoglaló beszéde (1860) idézik föl. A politikába a protestáns pátens körüli harcokban ártotta bele magát, olyan sikerrel, hogy 1865-től parlamenti mandátumot kapott. Szervezői és szerkesztői tevékenysége révén a Deák-párt kulcsembere, majd 1870 és 1873 között pénzügyminisztere volt. Lemondása után a pesti egyetem közgazdász professzora lett, s a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoki tisztét is viselte néhány évig.

Jókait az idősebb, és a tőle egészen elütő alkatú Petőfihez ennek másod- unokabátyja, Orlai Petrics Soma (1822-1880) kapcsolta, akivel gyakran együtt festegettek, s ennek kapcsán látogatott Jókai többször is Orlai Petőfivel közös albérletébe. Már soproni diákoskodása során készített egy rajzot Petőfiről, Pápán készült rajzai közül a Baráth Ferencet (1824-1905), a későbbi honvéd századost majd a pápai kollégium magyar és történelemtanárát rajzolta meg,24 s a kollégiumi tanulmányai után bécsi és németországi festőiskolák növendéke volt. 1849-ben Petőfiről dokumentum értékű festményeket készített.

Orlairól bécsi tartózkodása idején az első hazai értékelést az ugyancsak pápai iskolatárs, Pap Gcibor (1827-1895) adta, aki nemcsak iskola- és a Képzőtársaságban költőtársa, hanem levelezőpartnere is volt az idős Jókainak. Pap, miután a Képzőtársaság Koszorú és Vándor című lapjait is szerkesztette, 1848u SZÍJ im. 193. A rajz a DRETGy Múzeumában található.

190