Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Veress Zsuzsa: Petrovics Sándor, a pápai diákköltő

feszültsége, nincsenek fölösleges, késleltető mozzanatok, drámaibb sűrítéssel rohan a mű a döntő jelenet, a tragikus-diadalmas, pátoszteli végkifejlet felé. Az átdolgozás stílusa is jobb, a dicső nemzeti múlt témájához kevéssé illő finomkodó, halvány-pipiskedő kifejezéseket, mint pl. „inda-végezet”, „kívánatom csekély” az átdolgozásból Petőfi jó érzékkel kigyomlálta. Nemcsak a komponálás és a stílus, de a verselés is szerencsésebb. Az első változat 7+6 illetve 5+ 6-os jambikus periódusokból építkező félrímes strófákból áll, s ezen erőteljes- ebben érződik a nyugat-európaiság, mint az átdolgozás (egyébként szintén jambikus) ritmusán. A második változat gördülékenyebb lett az 1-2 szótaggal hosszabb sorok által. A strófa: 8a8a7b8c8c7b felépítése pedig emlékeztet némileg magyaros strófaszerkezetekre is. Továbbá feltétlenül megjegyzendő, hogy bár ez a Lehel is jambikus, a sorok többsége mégis akadálytalanul skandálható hangsúlyosan is. Ez a vers is tartalmaz azonban az 1830-as, 1840-es években még tipikus - ma furcsán ható - szóösszetételeket (pl. „kürtkebel”, „dühérzemény”), illetve ritmuskényszerből fakadó szóösszevonásokat, mint amilyen pl. a „gabna” vagy a „fejdelem”. Azonban ezeknél még szerencsétlenebb példányokra is bukkanhatunk a század első felének országos ismeretsé- gű, híres költői műveiben is.

Hasonlóképp nem a leggördülékenyebb a „rémítő-kezén” rímpár. Petőfi rímkészségét szokás volt elmarasztalólag is emlegetni, valamint dühödten védelmezni is a múltban. Anélkül, hogy ebben az érzelmileg is színezett, olykor elkeseredett vitában állást kívánnánk foglalni, annyit tényként le kell szögezni, hogy az ilyen asszonánc, amikor a rímpár egy vagy több képzési mozzanatban is eltérő magánhangzókat csenget össze, a fül számára nem kellemes, döccenő- ként érzékelhető. A diák Petőfi többször „elkövetett” ilyesmit (majd mindig az ő-é párbaállításával), s ebben osztoztak vele nemcsak diáktársai, olykor nagyobb költők is. A félrímes jambikus szerkezet roppant népszerű volt, Petőfi korai verseinek nagy része is ilyen, s a Tavaszban is rengeteg ilyen található. Többek között két történelmi tárgyú kisepikái alkotás versformája is ez. Petőfi Leheljén kívül a zsebkönyvben összesen három művel szerepel ez a műfaj. Domanovszky Endre Imre királyával, Vály Lajos Kinizsijével és Szőllősy Pál Bélájával.

Ha összevetjük Petőfi témaválasztását diáktársaiéval, valamelyest látható, hogy személyiségének, gondolkodásmódjának radikalizmusa talán már ekkor

162