Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)

Veress Zsuzsa: Petrovics Sándor, a pápai diákköltő

giájuk, a Tavasz zsebkönyv sem amolyan magyar- Carmina Burana. (Ugyanez elmondható a debreceni önképzőkör Reménybimbók és echo című kéziratos lapjáról, s a kor összes többi hasonló - diákok verseit tartalmazó - kiadványáról is.) Mindössze néhány esetben van a verseknek közvetlen életrajzi élmény, illetve alkalom jellege (pl. Szín és való, Felköszöntés, Barátimhoz), melyekre a maguk helyén a későbbiekben utalunk. Nem ilyen diákköltészettel léptek a verselő kollégisták a nyilvánosság elé. Más volt a kor divatja, ízlése, stílusa.

A pápai versek egyszerűen az itt írt költeményeket jelentik.

Petőfi négyszer volt a város lakója hosszabb-rövidebb ideig, s mind a négy alkalomhoz fűződnek művek. Először 1841 tavaszán volt a Református Kollégium diákja, akkor még csak ún. benevolus auditorként (ideiglenes hallgató) és csak néhány hétig maradt. (Talán ekkor dolgozta át illetve fejezte be a Kuruttyó című művét.) Másodszor 1841 októberében érkezett és itt töltötte a tanévet. Harmadszor 1842 őszén jött vissza Pápára, tanulási szándékkal, ám pénzforrás hiányában (meg színészi ambíciói miatt is) másként döntött, s így nem sokáig maradt, végleg abbahagyta a tanulást. Ehhez a tanév eleji időszakhoz fűződik a Felköszöntés című verse. Negyedszer már csupán baráti látogatásra ugrott be Pápára 1843 tavaszán, amikor is megírta a Barátimhoz című alkalmi versét.

A legtöbb munka teimészetesen az 1841/42-es tanév folyamán született. Ezek közül a Tavasz zsebkönyvben szerepelnek: A. B.: Pórnak esti dala; Homonnai: Tűnődés; Szín és való; Petőfi: Elégia egy várromon; Ideal; Tolvaj huszár; Lehel (Az A. B. és a Homonnai itt használt álnevei.) A Képzőtársaság Erdemkönyvé- ben e hét vemen kívül szerepel még: Hazatérés (A. B., Petrovi.es); Ifjú a pataknál (A. B., Petrovics) és bírálói székfoglaló beszéde. A költő összes műveinek kötetében az eddig megemlített 12 versen kívül: (Vándordalok), Mi haszna, hogy a csoroszlya..., Hányszor mondáid,, Jön az ősz, megy a gólya már..., Két vám,dór, Kakasszóra hajnal, ébred..., Lenke sírján,, (A bujdosó), Magas trónjóm a, sors ül, Dalforrás, Változó ízlés, Ideáll és való, A borozó.

Összesen tehát 25 vers, de a legkorábbiak közül a Kundtyónak és a Vándordaloknak valószínűleg csak egy része készült Pápán, hasonlóan: az időrendben legkésőbbi A bujdosó végső formáját már másutt, feltehetőleg Duna- vecsén nyerte el.