Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Bodolay Géza: Petőfi Pápán
1928-ban a nagyszabású előkészületeket azzal „koronázzák meg”, hogy „báli védnökökül felkéri a választmány” az elérhető előkelőségeket a dunántúli református püspöktől és a világi főgondnoktól kezdve több teológiai profesz- szoron, kollégiumi igazgatón keresztül a város országgyűlési képviselőjéig, polgármesteréig s olyan neves volt diákjaiig, mint a Kisfaludy, illetve a Petőfi Társaság tagjai: Kozma Andor és Lampérth Géza. Ők sem látták az ellentmondást, mert éveken át elfogadták a felkérést. 1929-ben a jegyzőkönyv írója mégiscsak megenged magának egy megjegyzést: „Esti 10 órai kezdettel a szokásos 15-i bál lopta egy kicsit kirívó, a nap komolyságához éppen nem illő könnyűségével az éjszakából a késő napot... ” Hadd idézzük még az ünnepség Petőfi-házi részletét: ,,A tömeg sorfala közt vonult az ifjúság hatalmas, fekete raja, élén az intézet zászlajával, méltóságteljesen a Petőfi házhoz, a Fő utca, Főtér, Kossuth utca, Petőfi utcán át. A Petőfi háznál felzárkózott a menet, s a szűk utcát eltorlaszolta a közönség... Cs. K. pn. ifi. elnök pályázaton dicséretet nyert ódáját szavalta E. R.; a szerző 'Márciushoz’ c. ódája osztatlan tetszést és sikert hozott. A. Gy. pn. titkár koszorúzó beszéde oda emelte a hallgatóságot az egyszerű diákházon keresztül az örök pápai diákeszmény, Petőfi leikéhez." Aki pápai diákként részt vett valaha is ilyen ünnepségen, tapasztalatból tudja, hogy valóban „lélekemelő” lehetett az ünnepség akkor is, mint a jegyzőkönyv állítja, de aki egy évtizeddel később a rendező választmánynak is tagja lehetett, kissé megcsóválja a fejét, gondolván, hogy kedves diákelődei - úgy tűnik - kevésbé voltak kíváncsiak Petőfi időszerű „üzeneteire”, mint a saját versezeteikre: csak a saját ódáikat szavalták a Nemzeti dalon kívül (amely az ünnepség kezdetén hangzott el a Honvédszobornál a díjat nyert ódával együtt). Végre 1931-ben, a kollégium fennállásának 400. ünnepi évében, amikor felavatták a Honvéd-szobor mellett Petőfi és Jókai mellszobrát (Kisfaludi- Strobl Zsigmond alkotását), amelynek a költségeire éveken keresztül a Képzőtársaság is adakozott csekély jövedelméből, a várt fordulatról olvashatunk a jegyzőkönyvben: „Ifi. elnök üdvözli a választmányi tagokat... stb. ...egyben javasolja, hogy a választmány mondja ki elvileg a márc. 15-iki táncmulatság elhagyásált, mivel... nem méltó a KT-hoz, hogy a szabadságharc magasztos ünnepét ...táncvigalommal fejezze be. Javasolja az ifi. e., hogy a választmány terjesszen indítványt a közgyűlés elé ez ügyben. ” A választmány m
