Mezei Zsolt (szerk.): A kényes úrfi s a rongyos baka (Pápa, 2001)
Hudi József: Pápa szabadalmas mezőváros a reformkorban
Hudi József Pápa szabadalmas mezőváros a reformkorban Bármely irányból is jött a reformkori utazó Pápára, először a város sziluettjéből kiemelkedő kéttornyú katolikus nagytemplom tűnt szemébe.1 A Veszprém- Városlőd postaút felől érkezők a Szent Anna-kápolnát, majd az irgalmasok kórházi kápolnájának tornyát és az egykori pálos - ekkor már bencés - templomot; míg a Győr felől közeledők a város határában a Kálvária-kápolnát, a belvárosban pedig a ferences templom tornyát pillanthatták meg. A celli úton közlekedőknek a hatalmas méretű zsinagóga is feltűnhetett.1 2 A figyelmes szemlélő a város főteréről az emeletes polgárházak fölé magasodó, torony nélküli református templomot is felfedezhette.3 Már a város külső képe is elárulta, hogy lakói több felekezethez tartoztak.4 A pénteki hetipiac vagy az országos vásárok5 forgatagában megforduló azt is konstatálhatta, hogy a Habsburg-monarchia jellegzetes magyar kisvárosában van, melyben több nyelv divatos. A sokadalmakon megjelenő bakonyi fakereskedők, faszerszámkészítők egymást közt még szlovákul vagy németül beszéltek; a helyi kereskedők között is szép számmal akadtak a magyart törve beszélő német és zsidó kereskedők. A pápai mesterlegények, valamint a télire beszállásolt katonaság között a birodalom szinte minden nációja képviselve volt. 1 Előadásunk megírásához felhasználtuk korábbi várostörténeti tanulmányainkat, melyeknek bibliográfiai adatai megtalálhatók HUDI József: Pápa város önkormányzata a későfeudalizmus időszakában (1730-18^7). Fejezetek Pápa város történetéből 2. Pápa, 1995. 161-162. Azóta megjelent UÓ.: Pápa szabadalmas mezőváros polgársága a 18-19. században. In: Vera (nem csak) a városban, (szerk. Á. Varga László) Bp., 1995. 95-106. 2 A templomokat a XVIII. században, barokk stílusban építették, az új zsinagóga építését 1841- ben határozták el; 1846-ban készült el, Lőw Lipót főrabbi avatta fel magyar beszéddel. 3 A református templom (az ún. öregtemplom) 1784-1785-ben épült. 4 Veszprém vármegye alispánjának nyomtatott jelentése alapján 1847-ben Pápának 12 331 lakosa volt. A felekezetek aránya: 61 % katolikus, 24 % izraelita, 11 % református, 4 % evangélikus. 5 Pápa évente 6 alkalommal tartott országos vásárt: február 2-án, március 25-én, Szentháromság vasárnapján, július 2-án, augusztus 15-én és december 8-án = Magyar országi különösen győri kalendáriom Kristus Urunk születése után 181,5-dik esztendőre. Győr, é. n. [1844]. 13
