Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)

XXVII. Epilógus

már magamban. Senki sem tudott volna engem úgy leszidni, mint a mennyire én az önvád súlyát éreztem. Nem kellett én mellém soha ellenőr, lelkiismeretem volt mindig az én ellenőröm, parancsolom és egyedüli birám, azt is mondhatom szigorú birám. Ezzel ellentétbe jönni nem mertem. Mert hiába dicsértek mások, ha ez a benső biró kárhoztatott, - nem ért az nekem semmit. És hiába kárhoztattak, ha lelkiismeretemben felmentve éreztem magamat, lelki nyugalmam meg nem rendült. Ez a lelki állapot adott erőt ahhoz, hogy bókolni, hajlongni semmiféle földi hatalmasság előtt nem tudtam. Nekem a magas állás, a méltóság mindig csak külső forma volt. Én az embert fényes vagy alacsony társadalmi állásában mindig belső értéke szerint szoktam megbecsülni. Nekem nem imponált soha se száz ős, se grófi vagy bárói méltóság, sőt még csillogó rendjelekkel megrakott mell se, ha tudtam, hogy abban a mellben üres szív dobog.

Mióta a polgári életben én is állást foglaltam, a társadalmi életben nem tudtam igazi gyökeret verni. Azok közt, a kik körül vettek, komoly, tartalmas embert, olyat, a kinek ideáljai vannak, alig találtam. Olyat pedig, a kihez igazi rokonszenwel vonzódni tudtam volna, a kivel benső barátságot köthettem volna, az én körömben egyet se találtam. Ebben a körben én mindig egyedül éreztem magam, s minél jobban idősödtem, ezt az egyedüliséget annál jobban kellett éreznem. De ez engem soha sem bántott, mert az élet ridegsége elől volt hova menekülnöm, - az otthon édes, puha meleg fészkébe.

A mi az életpályámat illeti: határozottan állithatom, hogy ezt eltévesztettem. Azt a pályát, melyre készültem, melyre magamban hiva- tottságot, hajlamot éreztem, a melyen hosszú, kitartó küzdelem után már számba vehető eredményt is elértem - egy rám nézve teljesen idegen világért elhagytam. Abban az elhagyott világban ismerős, meghitt körben volt pályatársaimmal együtt haladhattam volna az élet küzdelmes mezején, - e helyett egy reám nézve tejesen uj, ismeretlen vi- 299 -