Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)

XXIV. Ráczkevi Nagy Sándor gyermekei

mely csak úgy égett rajtuk, nem kímélték a szoba bútorait sem. Letörték az ajtó kilincsét, a sublótnak valamennyi fogantyúját leszakították. A festéket, a politúrt, a bútorokról késsel le vakarták, a ruhaszekrény ajtaját sarkaiból kifordították, szóval valóságos Rontó Pálok303 voltak, bámulatos, hogy mennyire vérökben volt a rombolási szenvedély. Csudáim kellett, hogy a házi gazdánk mindezt bírta türelemmel. Valószínű, hogy neki azért meg volt rajtunk a tisztességes polgári haszna.

Én, a ki a békességnek mindig nagy barátja voltam, és a csendességet, a rendet kiváltképen szerettem, - úgy éreztem magam ezek közt a fiuk közt, mintha gyehennára volnék kárhoztatva és alig vártam, hogy tőlük szabaduljak. Ez az idő is - habár lassan - azért mégis csak eljött. A tanév közeledtével tudtára adtam az atyjuknak, hogy fiai mentorsá- gáról lemondok. Ezt annyival könnyebben elhatározhattam, mivel ez volt az utolsó iskolai évem nekem is, tehát nem kellett többé aggódnom, hogyan tartom fen magamat jövőre, mert bizton reméltem, hogy káplánnak vagy segédtanárnak valahová engem is elhelyeznek. E felett nem sokáig töprenghettem, mert a püspök úr hivatott, és egy nevelői állást ajánlott fel, - Madas Károly304 nagybirtokos egyetlen fia mellett. A fiúnak az édes anyja korábban elhalt. A család csupán apa és fiúból áll. A család Budapesten lakik, de a nyári hónapokat a fiúval vidéken kell tölteni. Nem sokáig gondolkodtam, és püspök úr ajánlatával láto303 Rontó Pál gróf Gvadányi József (1725-1801) verses elbeszélő művének címadó hőse: Rontó Pálnak egy magyar lovas közkatonának és gróf Benyovszki Móricznak életek, földön, tengereken álmélkodásra méltó történettyeiknek, s véghezvitt dolgaiknak leírása, melyet hazánk dámáinak kedvekért versekbe foglalt. Pozsony és Komárom, 1793. - A népszerű mű a XIX. században is számos kiadásban megjelent. Rontót kiskorában szülei elkényeztették, ezért komisz gyermek volt, kisebb tolvajságokat is elkövetett.

304 Madas Károly nagybirtokos Baár János budapesti polgárral együtt 1907-ben alapította a Baár-Madas Felsőbb Leányiskola és Leánynevelő Intézetet, melyet 1917-ben líceummá, 1925-ben gimnáziummá szerveztek át. Madas a Fiumei úti temetőben nyugszik. Az intézménytörténetéről lásd: SZABÓ 2001.- 255 -