Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)

XXIV. Ráczkevi Nagy Sándor gyermekei

- No, hát ez csak nem ment át józanon a más világra - gondoltam magamban, és eszembe jutott gyermekkori versem: A pálinka gonosz ital, ki azt issza, korán meghal.

XXIV.

Ráczkevi Nagy Sándor gyermekei

A tanév vége felé Farkas József tanár úr felhivatott magához, ott találtam nála Ráczkevi Nagy Sándor300 komáromi ügyvédet, a ki jelezte, hogy Pál és Mihály nevű gyermekeit a jövő iskolai évben az itteni református főgymnásiumba301 szándékozik hozni; magán háznál lesznek elhelyezve, de szükséges melléjük egy felügyelő is, a ki őket fegyelmezi, rendben tartja, iskolai dolgaikban segíti. Minthogy a tanár úr erre az állásra első sorban engem jelölt meg, óhajtaná, ha velem ez ügyben egyezségre juthatna, egyszersmind honorárium gyanánt a teljes ellátáson kívül havi 10 forintot megajánlott. Az ajánlatra nézve kijelentettem, hogy ezúttal végleges választ nem adhatok, mert először Tóth

300 Ráczkevi Nagy Sándor komáromi ügyvéd 1887-ben hunyt el. A Pest vármegyei nemes család 1820 körül telepedett le Kömlődön, Komárom vármegyében. Vö. BOROVSZKY 1907. 572.

301 A Budapesti Református (Lónyay) Gimnáziumot - a főváros egyetlen, nagyhírű református fiú középiskoláját - 1859 őszén indították Gönczy Pál volt magániskolájában, 1862/63. tanévtől fokozatosan bölcsészeti osztályokkal egészítették ki. Első igazgatója 1859-1867 között Gönczy Pál volt. Új épületét 1887-1888-ban emelték a Lónyay u. 4. szám alatt, melyet a második világháború alatt a Weisz Manfréd Művek vezetősége és gyári irodája vett át, ezért 1940-1943 között új, korszerű, a réginél ötször nagyobb épületet építettek, az internátust azonban csak 1945-ben nyitották meg. A gimnáziumot 1952-ben államosították, 1993 szeptemberében újraindult. Történetéről: RÉBAY 2006. 805-840., KÓSA 2006. II. 1431.- 250 -