Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)
XXII. A pesti theologia
hivott vendégül a házukhoz. Ennyi kedvező körülmény össze hatása alatt ebből a kedves legáczióból nem siettem el, itt töltöttem az egész karácsonyi vakácziót, és csak ennek leteltével január 2-án mentem be Pestre. Gárdonyban a rektornál találkoztam a mi mostani kántorunkkal, Julacsik Lajossal, a ki a rektornál volt látogatóban. Itt régi ösmerősként üdvözöltük egymást, tudniillik mind a ketten voltunk pozsonyi diákok. Julacsik ekkor a szomszéd Nyéken volt szintén rektor.242 Én csodálkoztam ezen, mert tudtommal Julacsik Pozsonyban még lutheránus volt. Ő aztán megmagyarázta a dolgot, hogy az egész családja egyszerre lett reformátussá a miatt, hogy a vadkerti lutheránus pap érzékenyen megbántotta. Ö már mint református végezte a nagykőrösi praeparandiát, honnét Kápolnás-Nyékre választották meg rektornak. Nagyon kellemes emlékekkel hagytam el Gárdonyt, és azon tűnődtem, hogyan fogom magam bele találni ezen fényes helyzet és nagy bőség után azok közé, melyek között élnem kellett. 12 forint volt tudniillik az összes pénzem, melynek márczius végéig, vagyis a húsvéti legáczióig elégnek kellett lenni. Tehát 4 forint jut egy hónapra, napjára 13 krajczár. Ebből meg lehet élni, mert 5 krajczárért kenyér, 5 krajczárért liptói sajt okos beosztással elég egy napra. A megmaradt 3 krajczár egy héten át 21 krajczárra szaporodván, minden vasárnap vettem 3 verdung disznóhúst, ezt a takarítóné megsütötte, és igy lett ünnepi ebédem is. Azonban az ünnepi ebédről később le kellett mondanom, mert a mosónét is kellett fizetnem. És igy a legszigorúbb takarékosság mellett sem maradt több márczius hónapra 3 forintomnál. 242 Julacsik Lajos kápolnásnyéki rektor életrajzát egyik falutörténeti feldolgozás sem említi. Vö. BUZÁSI-DANI 1991., KUPI 2000. 1867-ben már nem szerepel az egyházi névtárban.- 230 -